Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede

94 Domokos Miklós 2. ábra. A Duna-vízgyűjtő országai 2000-ben Fig. 2. The countries of the Danube Catchment in 2000 Bild 2. Die Staaten des Donaueinzugsgebietes im Jahr 2000 рис. 2. Страны бассейна р.Дуная в 2000 году így а Duna-vízgyűjtő számos ország területén élő lakosainak összessége szempontjából optimális intézkedések megtervezésének is egyik nélkülözhetetlen alapja a vízgyűjtő egészét jellemző természeti—földrajzi - köztük hangsúlyosan hidrológiai ismeretek birtoklása. Az ilyen, az országhatároktól független ismereteket (adatokat és összefüggéseket) csak valamennyi ország illetékes szakembereinek együttműködésével lehet összegyűjteni, rendszerezni és a felhasználás (elsősorban az egész vízgyűjtőre kiteijedő, átfogó vízgazdálkodás-fejlesztés tervezése) számára hozzáférhetővé tenni. Ez a felismerés vezette az 1948. évi Belgrádi Konvenció alapján elsősorban a Duna, mint nemzetközi vízi út hajózási feltételeinek szabályozásában illetékes, budapesti székhelyű Duna Bizottság (DB) 1967-ben, Stelczer Károly elnökletével alapított Tudományos Hidrológiai Munkacsoportját, amikor korábban indított — az evapotranspirációval, a folyószabályozással, a tározó-tervezéssel, stb. - foglalkozó közös kutatási témái mellé 1971-ben felvette munkatervébe, a szovjet Korzun professzor kezdeményezésére, „A Duna-medence vízmérlege" c. téma kidolgozását. Ennek fő célja a Duna-vízgyűjtő sokévi átlagos természetes vízforgalmát jellemző információk összegyűjtése, egyeztetése és közreadása volt. A DB mellett működő Tudományos Hidrológiai Munkacsoport munkájában a Duna-vízgyűjtő akkori 8 országa közül (/. táblázat), sajnos, csak 4 ország: Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és a Szovjetunió szakértői vettek részt, a másik négy