Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A veszei bújtató 623 A bújtatón javításokat csak 1934-ben kellett végezni. Ekkor a vízszintes csőszakaszon repedés és lyuk keletkezett. A jelenség okát a József nádor Műegyetem Műszaki Mechanikai Laboratóriuma megvizsgálta. Megállapították, hogy a beton mállását a bűjtatóban összegyűlő iszap humusz tartalma okozta. Ez ellen a víz által érintett felületen bitumenes kenéssel lehet védekezni. Szükségesnek tartották azt is, hogy az eddigi 7-8 évenkénti tisztítást a bújtató leülepedett iszapjától gyakrabban végezzék. A meghibásodott csőszakaszt kivésés után 1,60x0,30 m-es szakaszon újra betonozták. A szádfalon (zárása nem volt tökéletes) és az érkezési és távozási oldali csöfejnél voltak még kisebb hibák. Itt a homlokfal mögé helyeztek betontömböt. A javítások 2502 pengőbe kerültek. A bújtató mellett 1943-ban 0,40 m 0 tolózárral ellátott vascsövet építettek. Ezen vezetéken keresztül az Élővíz-csatornából frissítő vizet juttatnak visszafelé a Kígyósifőlecsapoló-csatornába. (Élővíz-csatorna vízszint magassága: 85,26 m A.

f., a Kígyósifőlecsapoló-csatorna vízszint magassága 84,44 m A.

f.) A veszei bújtató még ma is a száz évvel ezelőtti elképzeléseknek megfelelően üzemel. Az 1960-as évektől beindult vízrendezésekkel megnövekedett a Kígyósi-főcsatornán a veszei bújtatóhoz érkező belvizek mennyisége. Ezért rendkívüli belvizek esetén nincs biztosítva a belvízi biztonság a bújtató kapacitása miatt. A meglévő műtárgy tengelyével párhuzamosan - ettől Gyula felé esö oldalától 4,20 m-re — azonos keresztmetszetű, de előregyártott szerkezetű bújtatót terveztek 1987-ben, amely még nem épült meg. E két bújtató együttes kapacitása tenné lehetővé a belvizek zavartalan továbbítását a gerlai holtágba (/. ábra.). IRODALOM Békés Megyei Levéltár (Gyula) iratai Góg I.: Egy elfelejtett társulat. Magyar Vízgazdálkodás. Bp. 1981. 9. sz. KÖRViZIG, (Gyula) tervtárának iratai Országos Vízügyi Levéltár (Budapest) tervtárának iratai