Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vizügyi Közlemények, LXXXII1. évfolyam 2001. évi 4. füzet VÁROSI SZENNYVIZEK KEZELÉSE AZ EU-BAN BALOG KÁROLY Az Európai Unió vízgazdálkodási szabályozásának egyik alappillérét a városi szennyvízkezelési irányelv (91/271/CEE) képezi. E direktíva hivatott elősegíteni a környezet megóvását a városi szennyvizek káros hatásaitól, a szennyvizek szigorú szabványok kielégítése mellett történő elvezetését és kezelését írva elö a tagországok számára. A nem megfelelően kezelt szennyvíz ugyanis mindenekelőtt az ivóvíz készleteket fenyegeti, de megzavarja a folyók és tavak ökológiai egyensúlyát is (eutrofizálódás - tápanyagokban való feldúsulás), miközben elősegíti a kórokozók elszaporodását is a strandokon és a kagylófélék élőhelyéül szolgáló vizekben. A direktíva szerint 10 000-es lélekszámú és ennél népesebb nagyvárosokban 1998. december 31-éig biztosítani kellett a szennyeződésre érzékeny vizekbe ömlő szennyvíz korszerű eljárásokkal történő elvezetését és tisztítását. Az Európai Bizottság által a szennyvíz irányelv teljesítésének menetéről most kiadott első helyzetjelentés bemutatja, hogy miként ültették át a direktíva ajánlásait a nemzeti joganyagokba és prognózist is ad az adott területen az 1993-2005-ös időszakban megvalósított és várható beruházásokról. E probléma az EU-ban is időszerű, azt az 1998 végi határidő alól felmentést kért két nyugat-európai nagyváros — Brüsszel és Milánó — példája is bizonyítja: e városok még ma sem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerrel. Brüsszelben a kezeletlen szennyvíz még a város határain belül közvetlenül a Senne folyóba ömlik. Bár a folyó városi szakaszát a kellemetlen szagok kiküszöbölése érdekében lefedték, a Brüsszel alatti meder inkább hasonlít egy nyílt szennycsatornára, mint folyóvízre. A Senne a Scheide folyóba ömlik, ezért az utóbbi tovább szennyezi az egyébként is súlyosan eutrofízálódott part menti tengervizet is. Az illetékes belga hatóságok jelezték, hogy a határidőt semmiképp sem tudják tartani, mivel a megfelelő fejlesztések befejezése csak 2003 vagy 2004 körül várható. E tájékoztatásra támaszkodva a Bizottság hivatalosan is kifejezésre juttatta nemtetszését. A mintegy 3 milliós lélekszámú Milánó keletkező szennyvizét teljes egészében a Po folyóba ömlő Lambroba vezetik, így ez utóbbit tekintik Olaszország leginkább szennyezett folyójának. Az Adriai-tenger jószerivel a Po révén odakerülő szennyvíz miatt oly mértékben eutrofízálódott, hogy a fürdést és a tengervízzel történő locsolást jelentős partszakaszon be is tiltották. Az illetékesek csak 2003-ra ígérik, hogy Milánóban megoldják a szennyvízkezelést. Gondok vannak Olaszország vonatkozásában a szennyvíz Direktíva előírásainak átvételét illetően is. Emiatt még 1996-ban megkapta az Európai Bíróság első fokú ítéletét, melynek be nem tartása miatt a Bizottság a múlt év decemberében (a Szerződés 171. §-ában rögzített eljárásnak megfelelően) napi 185 850 eurós bírság fizetésére kötelezte Olaszországot. A kézirat érkezett: 2001. XII. 13. Dr. Balog Károly oki. szakközgazdász, a Környezetvédelmi Minisztérium vezető főtanácsosa.