Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán
532 Gauzer B.—Bartha P. 11. ábra. A szolnoki vízállások idősora a 2a. és 3.c. szcenárióban vázolt esetben Figure 11. Water level time series of Szolnok for alternatives 2 a and 2c Bild 11. Wasserstands-Ganglinien am Theißpegel Szolnok in Falle der Szenarien Nr. 2. a und З.с рис. 11. Временные ряды уровней воды у Сольнок в случаях сценарий 2а и Зс és az apadás mintegy másfél nappal későbbre helyeződését eredményezi. A 10. ábrán a tokaji, a 11. ábrán pedig a szolnoki vízállásokat mutatjuk be. Az előzőektől lényegesen különböző 3.e. szcenárióban vázolt helyzet bekövetkezése Tiszabecs és Vásárosnamény között, majd átmeneti ellapulás után Tokajnál, a III. fokú árvédelmi készültségi szinteket kevéssel meghaladó vízállások kialakulásával járna. Az egyre teltebb mederre ráfutó árhullám, ellapulása ellenére, enyhén növekvő vízállásokat okoz, de ezek mintegy egy méterrel a korábbi vízszintek alatt maradnak. Vásárosnamény tói kezdődően a kialakuló vízszinteket csökkenti a három vízgyűjtőn kialakuló árhullám nem tökéletes együttműködése. Amennyiben ugyanis a Felsö-Tisza, a Szamos és a Bodrog vízgyűjtőjén egyidőben hullik jelentős csapadék, a Tiszán kialakuló árhullám általában előbb ér Vásárosnaményba, mint a Szamosé, Tokajnál viszont többnyire a Bodrog árhulláma előzi meg az addigra lelassuló tiszait. А 3.e. szcenárióban feltételezett csapadékesemény időpontja a fő árhullám apadó ágának az idejére esik. A korábbi eseteknél bonyolultabb esésviszonyok hatásának a
