Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszán 533 figyelembe vétele a kétváltozós vízhozamgörbével csak korlátozott pontossággal lehetséges, ezért ennek a szcenáriónak a vizsgálata során kapott vízállások a kisesésü szakaszokon a megszokottnál nagyobb bizonytalanságot rejtenek magukban, feltételezhető a vízállások bizonyos mértékű alulbecslése. Ezért a X. táblázat utolsó oszlopában az eredményeket vízhozamban is feltüntettük. Ezekből annyi mindenképpen megállapítható, hogy a kialakuló vízszintek elmaradnak a fő árhullám levonulása során elért értékektől. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az 1999. márciusi tiszai árhullám vízállásainak az alakulását még egy nem túl jelentős mennyiségű, a vízgyűjtőnek csak kisebb hányadát érintő, március első felében hulló csapadék is számottevő mértékben befolyásolta volna. A Záhony környéki tetözés időpontja előtt hulló csapadék a Tokaj és Szolnok közötti szakasz teljes hosszában, illetve a Bodrogon okozott volna a ténylegesen bekövetkezett, minden korábbit meghaladó magasságú vízszinteknél kb. 0,200.50 m-rel magasabb vízszinteket. Az ennél későbbi csapadékhullás, a hidegebbre fordult időjárás miatt, legfeljebb csak a Kisköre-Szolnok szakaszon éreztette volna enyhén a hatását. A március végi jelentősebb mennyiségű csapadék újra igen magas, de a fö árhullám vízszintjeit el nem érő vízállásokat okozott volna. Az 1999. tiszai árhullám szempontjából tehát a március első dekádjának viszonylagos csapadékszegénysége mindenképpen kulcsfontosságú eseménynek tekinthető. 6. Összefoglalás Vizsgálatainkban a különböző, reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai és hidrológiai szcenáriók következményeit elemeztük, elsősorban azt vizsgálva, hogy az egyes szcenáriók esetleges bekövetkezése a jelenlegi körülmények között milyen vízszintek kialakulásával járna. Vizsgálatainkat egyrészt a Tisza Szolnokig teijedő vízrendszerére, ezen belül is elsősorban a Tiszára és a Bodrogra, másrészt a Mindszent és Szeged közötti szakaszra (beleértve a Marost is) összpontosítottuk. Ehhez az Országos Vízjelző Szolgálatnál kifejlesztett lefolyás szimulációs és előrejelző rendszert használtuk. A szimulációs modell megbízhatóságát a feltételezett szcenáriók vizsgálata előtt, a vizsgálni kívánt három árhullám vízállás és vízhozam idősorainak a kiszámításával kívántuk igazolni. A számított idősorok igen jó egyezése volt megfigyelhető, különösen a számunkra fontos árhullám csúcsok vonatkozásában, ami alátámasztja a szimulációs modell használhatóságát (5. ábra). A feltételezett meteorológiai, és hidrológiai szcenáriók bekövetkezése esetén kapott eredmények elemzése révén nyert legfontosabb megállapításaink: 1. szcenárió: Az 1998. novemberi árhullám egy, a Bodrog teljes vízgyűjtő területén kialakuló árhullámmal találkozik. Az 1998. novemberi felső-tiszai árhullám és а Bodrog 1999 márciusában levonult árhullámának a találkozása a Bodrogon, illetve a Tisza tokaji szelvényében minden addiginál magasabb vízszinteket eredményezett volna. A így kialakult helyzetben a vízállások a Tisza Szolnokig tartó szakaszának teljes hosszában jelentő-