Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

512 Gauzer B.—Bartha P. A témában végzett korábbi vizsgálatainkról során elsőként az 1970. évi és az 1998. évi tiszai árhullámokat elemeztük, és a Tisza felső (Tokaj feletti) szakaszán, vélhetően reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai (csapadék) és hidrológiai forgatókönyvek (szcenáriók) következményeit vizsgáltuk meg. Ezekről az eredményekről már beszámoltunk. (Gauzer—

Вartha 1999/ Az 1999. évi árhullám levonulása után vizsgálatainkat az „új" árhullámra, illetve a Közép- és Alsó-Tiszára is kiteijesztettük. Következtetéseink megalapozására egy sor lefolyás szimulációs vizsgálatot végeztünk el. Ezeket az tette lehetővé, hogy a VITUKI Országos Vízjelzö Szolgálatánál a Duna, a Tisza és a Dráva napi vízállásainak és vízhozamainak az előrejelzésére szolgáló rendszer determinisztikus moduljai szimulációs vizsgálatok elvégzésére is alkalmasak. A rendszer szimulációs alkalmazására először 1992-ben került sor, a Dunán a bősi vízlépcső tározója feltöltésének az időszakában a Duna középső szakaszán kialakuló kisvizhozamok meghatározására. 1. A vizsgálatok során alkalmazott modellek A csapadékból keletkező lefolyás szimulációja/előrejelzése két, logikailag és módszertanilag külön kezelendő lépésben történik: - adott időszakban a talajfelszínt folyékony halmazállapotban elérő vízmennyiség — az úgynevezett aktív csapadék — értékeinek a meghatározása; - ezen aktív csapadék értékek által generált lefolyás kiszámítása, a vízgyűjtő valamely szelvényében A folyóhálózat felső szelvényeiben lefolyó vízmennyiségek kiszámítása után az alsó szelvények lefolyásának a meghatározása különböző típusú árhullám transzformációs modellekkel történhet. Alapelvként kimondható, hogy nem egyetlen, univerzális előrejelző modell kidolgozására kell törekedni, hanem egy egységes rendszerű, de moduláris felépítésű szimulációs/előrejelzési rendszer kialakítását kell célul kitűzni, ahol az egyes modulok a vízgyűjtő területen lejátszódó különböző hidrológiai folyamatok leírására (modellezésére) hivatottak. A rendszer általános felépítése a 1. ábrán látható. A vizsgálatainkhoz alkalmazott modulok (Gauzer-Bartha 1999) mindegyike csak viszonylag homogén paraméterekkel rendelkező vízgyűjtőre, vagy folyószakaszra alkalmazható eredményesen. A csapadék—lefolyás modellek is az úgynevezett konA hófelhalmozódás és -olvadás, valamint a talajfagy számítása (HOLV hámodell) Lefolyás számítás csapadék-lefolyás modellel (TAPI modell) Alsóbb szelvények lefolyás számítása lefolyás-lefolyás modellel (DICM modell) 1. ábra A szimulációs/előrejelző rendszer moduláris felépítése Figure 1. The modular structure of the simulation/forecasting system Bild 1. Modularstruktur des Simulations/Vorhersagesystems рис. 1. Модулярная схема системы имитации/прогноза