Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj—Szeged közötti szakaszán 513 centrált paraméterű modellek közé tartoznak, tehát egy nagyobb vízgyűj'tön a csapadék területi eloszlását csak részvízgyüjtőre bontással lehet figyelembe venni. Ezért a Tisza előrejelzési rendszerében és a jelen szimulációs vizsgálatokban is, a pontosabb számítás érdekében, a vízgyűjtőt több részvízgyűjtőre, a folyómedreket több szakaszra bontottuk. A kisesésű szakaszokon, a mederbeli lefolyás árvizes időszakban is megfelelő pontosságú modellezése érdekében a kisvízi, középvízi mederben, valamint az árvízi tartományban lefolyó vízhozamok modellezése a vízhozam tartományt két, vagy három részre bontva, különböző paraméterekkel történik. Ez lehetővé teszi a levonulási idő vízhozamfüggőségének a figyelembevételét is, ami lineáris modellek esetén másképpen nem megoldott. Korábban csak a Tisza Tokajig terjedő szakaszát vizsgáltuk, most a Tokajtól Szegedig teijedő szakasszal foglalkozunk. 2. A vizsgált vízrendszer vázlatos ismertetése A Tisza-völgy árvizeit a vízgyűjtő felső, a szomszédos országok területén fekvő hegyvidéki részeire hulló csapadékok okozzák. A mellékfolyókon a nagy esés folytán hirtelen és heves áradások lépnek fel, a kisesésű magyar szakaszokon pedig az összetalálkozó árhullámok igen magas szinten, és hosszú idő alatt vonulnak le. A vizsgált vízrendszerről elmondhatjuk, hogy a Tisza hazánk területére belépő vízhozama négy nagyobb, és számos kisebb vízfolyás vízhozamából tevődik össze. A vízgyűjtő terület nagysága Tiszabecsnél 9707 km

2. A Tokaj feletti szakaszon betorkoló mellékfolyók közül a Szamos és a Bodrog vízszállítása gyakorol jelentős hatást a Tisza lefolyási viszonyira. Nem sokkal Tokaj alatt található a Tiszalöki-vízlépcső, amely kis mederteltségek esetén egészen Záhonyig érezteti vízszintemelő hatását. A lejjebb betorkolló Sajó, amely a hozzá csatlakozó Hernáddal együtt Szlovákiából hozza a vize nagy részét, az eddig említett folyóknál nyugodtabb vízjárású. A torkolatától mintegy 85 km-re található a Kiskörei-vízlépcső, amely a vízállásoktól függően egészen Tiszalökig befolyásolja a vízszintek alakulását. A Szolnoknál betorkolló, az Északi-középhegységben hullott csapadék jó részét összegyűjtő Zagyva folyócska csekély hatással van a Tisza vízjárására. A Tiszánál Csongrád alatt csatlakozó Hármas-Körös, amelynek vízgyűjtő területe Gyomáig 19 700 km

2, Erdély nyugati részéből kapja vizét. Négy fö ága, északról délre haladva: a Berettyó, a Sebes-, a Fekete-, és a Fehér-Körös. A Berettyó árhullámai a befogadó Sebes-Körös segítsége nélkül többnyire viszonylag hamar ellapulnak, a Sebes-Körösön pedig az erdélyi területeken található jelentős kapacitású tározók csökkentik számottevően az árvízszinteket. A Fehér-, de különösen a Fekete-Körösön, amelynek kevésbé elnyújtott alakú vízgyűjtőjéről mindenhonnan szinte egyszerre érkezik a víz a befogadóba, azonban alkalmanként igen heves árhullámok vonulnak végig. A négy ág találkozása alatt, a Hármas-Körösön, a kis esések miatt, a vízszintek egyre növekvő mértékben függenek a befogadó, a Tisza vízszintjétől. A Körösök szinte teljes magyarországi vízrendszere a területén levő duzzasztómüvek által az év jelentős