Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában

46 Szesztay Károly 1. ábra. Az élettér eltartóképességét meghatározó tényezők és történelmi változásai (Burton 1985) Figure 1. Historie changes of factors, which determine the life supporting capabilities of habitats (after Burton 1985). Bild 1. Die die Erhaltungsfdhigkeit eines Lebensraumes bestimmenden Faktoren und ihre Veränderungen währen der Geschichte (Burton 1985) рис. 1. Факторы, определяющие потенциальное содержание живых существ на данной территории и их историческое изменения (Burton 1985) letgazdálkodás és a hulladék-elhelyezés kérdései szükségszerűen közös nevezőt találnak az ökológiai folyamatok oszthatatlan egységében és a biodiverzitás fogalomkörében. Minthogy az ökológiai folyamatok energetikai, vízháztartási és biogeokémiai ciklusainak kapcsolódásai óhatatlanul elvezetnek a globális (vagy hemiszferikus) mérlegekhez, bolygónk eltartóképessége ebben a negyedik fázisban az emberiség közös gondjává és feladatává válik. Ennek a felismerésnek eredményeként tekinthető az igen gondos előkészítés után az 1990-es évek elején megindult Nemzetközi Geoszféra — Bioszféra Program (az IGBP, vagy más néven Global Change). Megfelelő pénzügyi támogatás esetén és ha túl tudja haladni a redukcionista szemléletmód örökölt korlátait, továbbá ha az emberi—társadalmi vonatkozásokat és kölcsönhatásokat bekapcsoló „Human Dimension" társprogramot a gazdálkodás-orientált informatika gyújtópontjává sikerül tenni — az IGBP válhat az ember és a bolygó közös válságának megállítását és gyógyítását megalapozó globális élettér nyilvántartás központi magjává. 2. A víz és a vízgazdálkodás a táj fejlődésben és a területhasználatokban A vízgazdálkodás - elvi céljában és fogalomkörében - a vízháztartásnak a társadalmi igények szerinti szabályozását jelenti. A gyakorlati valóság azonban ettől a távlati törekvéstől ma még világszerte igen távol van. A vízgazdálkodási ágazatok, vagy