Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Alžbeta Stančiková: A Duna szabályozása

452 Alz beta Stanciková Kezdetben a szabályozási munkák feladata főképpen a települések, később pedig a mezőgazdasági területek árvíz elleni védelme volt. Fokozatosan kapcsolódtak ehhez azok a szabályozások, amelyekkel biztosították a vízkivételi lehetőségeket, az elvizenyősödött területek lecsapolását, a vizek, a jég és a görgetett hordalék szabad lefolyását és főképpen a hajózási feltételeket. A hajózás a Duna esetében számottevő gazdasági tevékenységet jelentett (Geitner 1969, Zorkóczy 1969, Ertl 1985, Szolgay 1991, Szolgay et al. 1991 ,NKpoMGP 1996, Brniè-Levada 1997). A folyó a szabályozási beavatkozásokra az új hidromorfológiai egyensúly kialakítására irányuló törekvésével válaszolt. A változások következtében a folyón új nehézségek jelentkeztek. Ezek kizárólag műszaki munkákkal és szabályozási kotrásokkal már nem voltak megoldhatók. További problémát jelentett, hogy nagymértékű ipari kotrások is elkezdődtek. Következményeik már hosszú szakaszokat érintettek. A szabályozási feladatokat végül mind a Dunán, mind pedig a mellékfolyókon vízlépcsők megépítésével kísérelték meg megoldani. A vízlépcsők megvalósítása viszont új helyzetet teremtett. Megépítésük ugyanis gyakran a természetvédelem és a tájalakítás érdekeivel ütközik. Ezeknek az érdekeknek a műszaki megoldással való összehangolása a folyószabályozási kérdéseknek olyan új fejezetét nyitotta meg, amely a szabályozott szakaszok természetes állapotba való visszaállításának kérdéseit is magában foglalja. A szabályozás műszaki feladatainak a természet és a táj kedvező állapota megőrzésének követelményeivel való összehangolása tehát befejezetlen, talán soha véget nem érő folyamat (Hajós 2001). A ŰMWűt-vízgyüjtöbeli országok együttműködése keretében 1993-ban programba került „A Duna medrének szabályozása" című téma kidolgozása. Ennek a megoldására a közreműködő 13 ország szakértői összegyűjtötték a DonaueschingenA forrástól a Sulina-i torkolatig teijedö Duna-meder szabályozásával kapcsolatos terjedelmes információkat. Ebből született mindazon eredmények áttekintése, amelyeket a vízügyi szakemberek sok generációja ért el, arra törekedve, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák a folyót a mezőgazdaság, az ipar, a nehézség nélküli hajózás és az árvizek elleni védelem céljából, figyelembe véve a tájökológiai szempontokat, valamint a folyónak és környezetének üdülési célú hasznosítását. A közös munka eredményeit összefoglaló kötet (RZD 1999) tartalmazza tehát a Duna-szabályozás műszaki munkáit, fejlődésüket és érvényesülésüket a folyó egyes szakaszain, valamint a folyó szabályozásának helyzetét, a hajóút jellemzőit, az árvizek elleni védelem mértékét, valamint a szabályozások hatékonyságát a görgetett hordalék és a jég levonulása szempontjából. A jelen tanulmány kivonatosan ismerteti a kötet tartalmát. 2. A folyószabályozási munkák céljai és eszközei A Duna szabályozásának három fő célja volt: - a települések, a mezőgazdaságilag müveit területek, a közlekedés és a különböző ipari létesítmények védelme az árvizek ellen, - a lakosság és az ipar vízellátása, - a hajózási lehetőségek biztosítása ezen a jelentős nemzetközi hajóúton, egyide-