Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Alžbeta Stančiková: A Duna szabályozása

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 3. füzet A DUNA SZABÁLYOZÁSA DR. ALZBETA STANÓÍKOVÁ A DM«a-vízgyűjtöbeli országok regionális hidrológiai együttműködése 1971-ben kezdődött. Fő célja olyan - nemzetközileg egyeztetett, szintetizált adatokat és egyéb rendezett információkat tartalmazó — kiadványok előállítása, amelyek egyrészt az egész Z)w«a-vízgyüjtö vízgazdálkodás-fejlesztésének tervezéséhez nélkülözhetetlenek lesznek, másrészt pedig csakis valamennyi érdekelt ország szakértőinek közös munkájával készíthetők el. Az 1987. óta már az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja keretében folyó együttműködés 30 éves történetét bemutató ismertetésből (Domokos 2001) kitűnik, hogy annak első jelentős eredménye a Duna-Monográfia 1986. évi megjelentetése volt (RZD 1986, Schiller 1986). Ezt az 1987-2000 időszakban hét tematikus kiegészítő kötet kiadása követte, amelyek közül a hordalékviszonyok (Rákóczi 1993), a gázlóviszonyok (Goda 1995), az árvízhozam-becslés (Stánescu-Ungureanu-Domokos 1999) és a paleogeográfiai fejlődéstörténet kötetéről (Neppel—Somogyi—Domokos 1999) a kötet-koordinátorok ill. szerzők a Vízügyi Közlemények hasábjain részletesen beszámoltak. A jelen tanulmány e beszámolók sorában az ötödik. A téma kidolgozásában magyar részről közreműködő szakértők: Ambrus Zoltán és Kovács Dezső. A téma eredményeit tartalmazó Monográfia-pótkötet (RZD 1999) Töry ( 1952) müve óta az első kísérlet a teljes Duna folyószabályozási kérdéseinek összefoglalására. 1. Történeti áttekintés A Duna és mellékfolyói, völgyeikkel együtt, ősidők óta élénk gazdasági tevékenység színterei voltak (Kresser 1986). Ezért kezdettől fogva nagy jelentősége volt azoknak az emberi tevékenységeknek, amelyek megteremtették a völgyek hasznosításának, vagyis a mederszabályozásnak és az árvízvédelemnek az alapvető műszaki feltételeit. Az árvízvédelem kezdetei egészen a XIII. századik nyúlnak vissza: ekkoriban össze nem függő töltésszakaszok létesültek. Ezeket a további századok folyamán újra és újra javították, kiegészítették és a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokhoz igazították. E korai árvízvédelmi munkák fö jellemzője, hogy vonalvezetésük megtervezése, megépítésük és fenntartásuk decentralizáltan történt. A folyószabályozás céltudatosabb tervezésére és megvalósítására csak később kerüjt sor. A rendszeres és tervek alapján végzett dunai szabályozási munkák története a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdődött. A kézirat szlovák nyelvű változata 2001 januárjában, magyar fordítása 2001 áprilisában érkezett. Dr. Slanciková, Alibeta oki. mérnök. PhD, a szlovák Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VUVH, Bratislava) ny. osztályvezetője, a Duna-vízgyüjtöbeli országok hidrológiai együttműködése „6.2. A Duna-meder szabályozása" c. témájának koordinátora. A fordítás dr. Ivicsics Lajos munkája. A tanulmányt Kovács Dezső és dr. Domokos Miklós lektorálta.