Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
304 Nagy L.—Tóth S. - térképi támogatást nyújtanak a döntés előkészítési folyamatban, - a nem-szerkezeti árvízvédelmi intézkedések — mint az árvízálló építés — megvalósíthatósága pontosan megállapíthatóvá válik, - bármiféle biztosítási terv alapját adják, - logikai alapját képezik a beruházások tervezésének és a prioritások megállapításának, különösen nem szerkezeti intézkedések esetén, - a térképek bemutatják a lakosságnak a reális veszélyeket. A kockázati térkép olyan különleges topografikus térkép, amelyen a feltételezett árvízjellemzőket grafikusan ábrázoljuk. Ez alkalmas egy speciális tesztelő árvízkockázati térképezés kiválasztására, mivel az árvíztérkép a múltbeli árvizes események szintézisét adja. Ha az árvizes események megfelelő mennyiségben és pontossággal vannak rögzítve, s így lehetővé válik az árvízkontúrok megrajzolása, elmondható, hogy ezen eredmények empirikus értéke rendkívüli. Bár, az árvízkockázati térképek sokkal többet jelentenek egy-egy árvíz esemény térképénél. A kritikus (veszélyes) helyeket reprezentáló „magasabb kockázatú területek" kockázati térképen azonosíthatók. Magasabb kockázatú területek lehetnek például a gát tövében fekvő városok, nehezen védhető gátszakaszok mögötti területek, vagy alacsony riasztási idővel rendelkező öblözetek, stb. (Nagy 1997, 1998). A nyílt árterek kockázat térképezésénél a folyók ártereinek különböző valószínűség melletti elöntéseit ábrázolják a kár adatok kiegészítésével. Erre számos külföldi gyakorlat létezik, azonban Magyarországon nem ez a jellemző, ugyanis a hazai árterek több mint 91%-й árvíztől mentesített. A mentesített árterek elöntési határainak térképi ábrázolását a már meghatározott 1000 és 100 éves visszatérési idejű árvizeken túl ki kell egészíteni a védelmi létesítmény tényleges védőképességével {Tóth 1994, 1996). A védelmi létesítmény védőképességét több módon meghatározhatjuk (Nagy 2000b), azonban ezen módszerekkel meghatározott tönkremeneteli valószínűségből még képezni kell a védvonal rendszer tönkremeneteli valószínűségét, illetve az öblözet elöntési valószínűségét. Az árvíz kiváltó tényezője a gátszakadás. A fentiekben meghatározott gyakoriságú árvizek által okozható elöntések határai mellett a kockázati térképeken külön lapokon, az ábrázolás technikai lehetőségek figyelembevételével fel kell tüntetni a kővetkezőket (Tóth-Nagy 1994): - topográfiai—hidrológiai adatok; - a fenti gyakoriságú árvízi elöntések esetén várható vízmélységek rétegvonalai; - a fenti elöntések tartósságának területi jellemzése; - az elöntési mélység—tartósság területi eloszlása; - az elöntési folyamat során kialakuló áramlási viszonyok, kritikus áramlási sebességű zónák; - az árvízvédelmi rendszer gyenge pontjai; - környezeti károkra veszélyes területek. Népességi és káradatok: - a különböző gyakoriságú árvizek esetén a kárérzékenységi zónák (beleértve nemcsak a bekövetkező elöntés okozta károsodásokat, hanem védekezési helyzet miatt várható korlátozásokat is);