Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Veszély, zóna és kockázati térképek 305 - a veszélyeztetett terület népsűrűsége, annak eloszlása; - a magas kockázati tényezővel jellemezhető zónák; - a fajlagos éves kárgyakoriság. Az árvíz sok tulajdonsága elég érdekes ahhoz, hogy térképeken reprodukáljuk, a prioritások vagy a szerkezeti beavatkozások meghatározása és a várható kár becslése céljából. Különböző zónatérképek készülhetnek, melyek közül első sorban: - a visszatérési idő, - a vízmélység, - a vízsebesség, - az elöntés tartóssága (Tóth 1995) és - az árvíz miatt kialakult környezeti hatásokkal kapcsolatos térképek emelhető ki. A visszatérési idő felvételénél eltérő módon kell eljárni mentesített és nyílt ártér esetén. Nyílt árterek vizsgálatánál a leggyakrabban választott visszatérési periódus 25, 100, 500 és 1000 év, bár csapadékos klíma esetén 5, 10 év, ill. akár évenkénti áradás is figyelembe vehető. Arid területeken, ahol az áradások nagyobbak, s mégis ritkábbak, az extrapoláció gyakoribb, így gyakran az 500 éves illetve még nagyobb visszatérési periódus is választható. Az elöntések esetén az alábbi vízmélység határok megkülönböztetése ajánlott: 0,3 m —0,8 m— 1,5 m-4,0 m. A fenti értékek szignifikáns károk és veszélyek bekövetkezéséhez köthetők: - 0,3 m elöntés felett a mezőgazdasági kár rohamosan emelkedik; - épületek küszöbszint feletti 0,8 m elöntése felett jelentős károkra kell számítani az ingóságokban, - 1,5 m feletti elöntés az emberéletet, továbbá az állatállományt jelentős mértékben veszélyezteti; - 4,0 m-t meghaladó elöntés totális károkat okoz, az épületek tetején menedéket kereső embereket is veszélyezteti. A vízállás tartósság tekintetében javasolható a következő értékhatárok megkülönböztetése a külföldi gyakorlat alapján: <1 nap - 5 - 15 > 30 nap zóna értékek felvétele javasolható. Az áramlási sebességzónák megkülönböztetésére javasolható a következő sebesség határok figyelembe vétele: < 0,5 m/s, 0,5-1,0 m/s > 1,0 m/s. A magas vízsebesség feldönti az élőlényt, az épületeket lerombolja. Meg kell jegyezni, hogy az árvízvédelmi gátak szakadásánál vízmagasság függvényében 4—5 m/s vízsebesség is kialakulhat. A külföldi gyakorlat alapján az egyesített (kombinált) sebesség—mélység kritérium alkalmazása tűnik megfelelő megoldásnak (4. ábra). A kockázati térképek elkészítésének ajánlott sorrendje nagy vonalakban a következő: - nyílt árterek különböző gyakoriságú elöntési határvonalai és a mentesített árterek magas kockázatú (alacsony védképességet tükröző) területeinek határai; - a fenti térképek alapján az elöntési vízmélység és a tartósság ábrázolása;