Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

294 Nagy L.—Tóth S. 1. ábra. Magyarországföldrengési zónatérképe Figure 1. Earth-quake zone map of Hungary vagy hetes erősségű földrengésre lehet számítani. Közismertek a szeizmikus zónatérképek (1. ábra), ahol a különböző sávok az adott idő alatt várható legnagyobb intenzitású földrengés nagyságát mutatja (Bisztricsányi-Csomor-Kiss 1961). Készülhetnek zónatérképek — hasonlóan a veszélytérképhez - nemcsak természeti katasztrófákról, hanem emberi beavatkozások eredményéről. Zónatérképen ábrázolható egy tóban az algásodás mértéke, de zónatérképként kezelhetjük a rétegvonalas helyszínrajzot, amint zónatérkép a népsűrűség területi eloszlása is, amit alapadatként használhatunk a kockázat térképezésnél. 4. Árvízi zónatérképek Az árvízi zónatérképek a különböző árvízi jellemzők kartográfiai megjelenítése. A térképezés alapvető tényezője rendszerint az árvizek visszatérési ideje, néha a várható vízmélység vagy dinamikai tényezők. Sok ország térképezési példái ezeket a tényezőket taglalják. Az árvíz zónatérkép elkészítése során általában négy fázist különítünk el, a hidrológiait, a geomorfológiait, a hidraulikait és a földhasználatit. Ezek a fázisok más-más problémákat vetnek föl, s nekik megfelelő módszereket igényelnek.