Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Veszély, zóna és kockázati térképek 295 A zónatérképek egyik legismertebb árvizes módja a nyílt ártér térképezése, de zónatérkép készülhet például a térképkészítés szempontjából az árvíz legértékesebb tulajdonságáról, a gyakoriságáról, amit rendszerint az árvíz visszatérési idejével adunk meg. 4.1. Árvízi zónatérképek külföldön Az első ilyen irányú kísérletekre az Egyesült Államokban került sor. Árvízi zónatérképeket leginkább a Szövetségi Kárelhárítási Szervezet (FEMA - Federal Emergency Management Agency) az Amerikai Geológiai Felmérő Központ (AGSC —American Geological Survaying Center) és az Amerikai Mérnöki Hadtest (Corps of Engineers) használ. 1968-ban a Nemzeti Biztosítási Program (National Insurance Programme) nevü törvény megalkotása eredményeként 1972-ben az USA Vízügy Kutató Tanácsa szabványt vezetett be, az ilyen témájú tanulmányok és munkák egységesítése céljából. Lényegében a következő előírásokat tette: - nevezzük a 100 éves visszatérési idejű árvizet alapárvíznek, - az alapárvíz által elöntött terület az árvízi veszélyzóna, vagy A-zóna, - az árvízi meder az ártérnek az a része, amely az alapárvizet egy lábnál nagyobb vízmélységgel szállítja, vagy önti el, - az árvízi meder szegélye az a terület, amely az árvízi medren kívül, de az árvízi veszélyzónán belül helyezkedik el. Az árvíz biztosítási térkép (ami szintén zónatérkép) az előbb vázolt koncepciót újabb zónák bevezetésével fejleszti tovább. Például a 100 éves árvíz körvonalai által határolt A-zóna határain belül elkülönít egy АО-zónát, ahol az árvízi vízmélység 1 és 3 láb (0,3-0,9 m) közötti, ami megfelel a nulla- és a totális kár mélységének. Természetesen ebben az АО-zónában összpontosul minden mérnöki és várostervezési tevékenység (2. ábra). A B-zóna minden kisebb veszélyeztetettségű területet magába foglal melyet a következőkkel definiáltak - csak az 500 éves visszatérési periódusú árvíz körvonalai határolnak, vagy - a 100 éves körvonalakon belül húzódnak e határok ott, ahol az árvíz mélysége 1 láb alatti, vagy ott, ahol - az árvízvédelmi öblözet területe 1 négyzetmérföldnél kisebb. Az X-zóna jelenti a magas partokat, vagy azokat a területeket, ahol a vízszint egy lábnál alacsonyabb és károkozással az árvíz nem jár. Az angolszász országok, pl. az Egyesült Királyság és Új-Zéland nagymértékben az amerikai tapasztalatokra hagyatkoztak. Ok is a 100 éves visszatérési idejű árvizet tekintették alapárvíznek. Töltésezetlen folyók zónatérképezésének kutatásai elsősorban hidrológiai alapokon nyugszanak. A károsodás-gyakoriság függvény előállításához az ún. one-to-one transzformációt alkalmazzák. A széles körű hidraulikai adatgyűjtés alapján meghatározott vízhozam görbékből (5. ábra) jutunk a kár függvényhez. A különböző vízállásokhoz tartozó kár függvénnyel lehet szemléletesen bemutatni, hogy a magasabb vízálláshoz hogyan tartozik egyre növekvő kár.