Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Szesztay Károly: A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága

206 Szesztay Károly 11. ábra. Az erdősültség változásának hatása a terület használati értékének és a vízháztartási jellemzőknek az alakulásásra Figure 11. Effect of the variation of forestedness in the user s value of land and in the variation of water balance characteristics Bild 11. Auswirkung der Veränderung des Waldbestandes auf den Nutzungswert des Gebietes und aud die Charakteristika des Wasserhaushalts рис. И. Влияние изменеия лесистости на изменеие стоимости землеиспользования и водохозяйственных характеристик mechanizmusát а 11. ábra alsó részén vázolt vízháztartási jelleggörbék világítják meg. Vízföldrajzi és hidrológiai szempontból az erdősültség csökkenésének hatása a talaj és a fedőréteg két alapvető hidrofizikai sajátosságának —a beszivárgási kapacitásnak és a víztartóképességnek — a csökkenése útján érvényesül. A természeti tényezők eredőjeként kialakuló Terdő állapotban mindkét hidrofizikai jellemző viszonylagosan magas értéket ér el és ennek megfelelően a terület vízháztartását viszonylagosan nagy AS területi tározódás és felszín alatti lefolyás jellemzi. Az erdők kellő körültekintéssel végzett csökkentése a kezdeti szakaszban a befoglaló nagyobb tájegység vízháztartása szempontjából általában kedvező hatású. A ET párolgás csökkenésével és a változatosabbá váló mikroklíma okozta lefolyás- késleltetéssel általában mind a AS területi vízkészlet, mind az R

2 felszín alatti (kisvízi) lefolyás a kezdeti szakaszban növekszik, az R\ felszíni (árvízi) lefolyás pedig általában kismértékben csökken. Az erdők további csökkentésével azonban az R\ felszíni lefolyás hamarosan növekvő irányzatúvá válik és rövidesen kialakul a felső ábra В pontjának megfelelő vízháztartási határhelyzet. Ezt követően (B-D szakasz) az erdők viszonylag kismértékű csökkentése is rohamosan növeli az R\ árvízi lefolyást, és ennek hatásaként egy50 Erdó Beszivárgási kopacitás Víztartó képesséq -*•