Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
2. füzet - Szesztay Károly: A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága
V í zügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 1. füzet A VÍZ TERMÉSZETI EGYSÉGE ÉS TÁRSADALMI MEGOSZTOTTSÁGA DR. SZESZTAY KÁROLY A víz mind a természetet, mind a társadalmat úgyszólván teljességgel átjárja. Folytonos változásaik egyik legérzékenyebb kísérője és állapotjelzője. Hatásközvetítö és integráló szerepének mindenütt jelenléte és határokat nem ismerő mozgékonysága folytán az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat megfogalmazásának és megvalósításának egyik fontos kiindulópontja és vezérfonala. A víz állapot jellemzőinek és a vízkörforgási ciklusok változásainak figyelemmel kísérése bepillantást kínál bolygónk életterének alakulását jellemző összefüggésekbe, valamint az emberi gazdálkodási tevékenység megalapozottságát és fenntarthatóságát behatároló feltételekbe. 1. A víz szerepe a természetben és a társadalomban A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága lényegileg a víz által átjárt planetáris, illetve emberi környezet egészének jellegéből ered és csak szoros kölcsönhatások által válik magának a víznek is sajátosságává. Ilyen megvilágításban tehát a víz természeti egysége bolygónk életterének és élővilágának a szüntelen kölcsönhatásokból adódó és a planetáris fejlődés egészébe illeszkedő koherens egységét szolgálja és ebben a szerepében válik a vízkörforgás által maga is az egység részévé és hordozójává. Hasonlóképpen a víz mai társadalmi megosztottsága az ipari társadalmak és a pénzközpontú gazdasági világrend eredendően megosztó természetét tükrözi és elsődlegesen abban nyilvánul meg, hogy a vízháztartást, a vízminőséget és a vízgyűjtőterületeket érő legfontosabb terület- és földhasználati tevékenységek nem tartoznak a vízgazdálkodás fogalomkörébe és intézményi illetékességébe. /. 1. A hidrológia iránti igények kettős irányzata A természeti egység és a társadalmi megosztottság kettőségét jól tükrözi a földi vízkörforgás alaptudománya, a hidrológia iránti igények kettős arculata. Ahol és amíg a vízügyi szolgáltatásokat - a vízkészletek bősége és kedvező időbeli megjelenése folytán - viszonylagosan csekély ráfordításokkal lehet biztosítani, a különféle vízépítési munkákat egymástól lényegileg függetlenül lehet és célszerű megtervezni, illetve irányítani. Ha viszont-az igények növekedése, valamint a hasznosítható vízkészletek A kézirat érkezett: 2001. III. 30. Dr. Szesztay Károly oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, c. egyetemi tanár, az OVH Vízgazdálkodási Intézet ny. tudományos tanácsadója. A tanulmány alapja a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Tudományos Bizottsága és Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága együttes ülésén 2001. január 22-en elhangzott előadás.
