Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

132 Kozák Miklós rofális. Nyaranta a Körösökbe csak 2-3 m

3/s vízhozam érkezik, amit a 7 db duzzasztómű és a vízkormányzási létesítmények 30-50 m

3/s-ra képesek növelni. Fél évszázada, nyaranta a Körösök medrében a Tisza folyó vize áramlik. E nélkül a Körösök bokáig érö patakokká zsugorodnának. A Nílus folyó szabályozása is nagy vihart kavart. „Tönkretette Egyiptom gazdaságát" állították egyesek. Az asszuáni gát 30 éves üzemét, tények alapján, egyiptomi tudósok 1995-ben egy nemzetközi konferencián így értékelték: — Tévesnek bizonyult, hogy a Nílus völgyét „megtermékenyítő árvizek "elmaradása káros. — A nyugat által kreált „asszuáni szörny" az akkori Nasszer- és szovjetellenességben gyökerezett. — A médiák gátlástalansága beigazolódott. Érdemes idézni Cotillon főtitkár zárszavát. „Minden egyiptominak, afrikainak, gátépítőnek és vizmérnöknek büszkének kell lennie erre a csodálatos mérnöki alkotásra, mely annyira nélkülözhetetlen és pótolhatatlan, hogy teljesen szabályozott életet, biztonságot és reményt ad Egyiptomnak és népének. " — A hollandiai 1995. évi katasztrofális árvíz oka az volt, hogy az ottani zöldek tiltakoztak a védőmüvek rekonstrukciója ellen. — A Tisza folyó 2000. évi katasztrofális ciánmérgezése a folyó egész élővilágát elpusztította volna, ha nincs a tiszalöki duzzasztó és a kiskörei tározó, amit nálunk egyesek jrutymónakV neveztek. Tény, hogy a vízkonnányzásnak köszönhetően csak a Tisza-tó kb. 100 km

2-nyi területén sikerült megőrizni a folyó élővilágát. — A Szigetközben — környezetvédelem címén — kierőszakolták a környezetet pusztító szivattyús vízpótlást", mely azóta megbukott. — Az USA California államának ez évi áramellátási zavarának oka, hogy a környezetvédők tiltakozása miatt elmaradt az erőmüvek rekonstrukciója. Állítólag ez érdeke is volt az üzemeltetőnek, aki dotálta a zöldeket. A példák is igazolják, hogy ha az állásfoglalásokban nem a tényleges, szakszerű, az össztársadalmi érdekeket képviselő szemlélet érvényesül, akkor ott „álzöld" szemlélet van, ami nem közérdek, hanem szakszerűtlenség, és önérdek. Az ilyen téves szemléletű egyénekkel és szervezetekkel tehát nem lehet a nézeteltéréseket szakszerűen és morálisan rendezni. Ezért, mindaddig, amíg az ilyen szemléletű szervezetekkel kötelező a nézeteltérések tisztázása, a közérdek és a tényleges környezetvédelem nem biztosítható. Márpedig a helyes szakmai álláspont a döntéshozók számára is fontos. A szakszerű döntés mindig a legjobb szakemberektől várható és kevésbé az állásukat féltő hivatalnokoktól, vagy a népszerűséget és az önérdeket képviselő „áIzöldektől". Az ilyen hiányosságok felszámolásáért a vezetők, és a média tehetne sokat. Senki ne gondolja, hogy a szakszerűtlenséggel sokáig lehet visszaélni. 7.3. Társadalmunk termelési, fogyasztási és technológia rendszere Régen és sokak által feszegetett tény, hogy termelési, fogyasztási és technológiai rendszerünk indokolatlanul pazarló, környezetpusztító, társadalmilag szükségszerűden.