Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme
A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme 117 — A megvalósítás során a legmodernebb technikai megoldásokat, hasonló gátak tapasztalatait is figyelembe kell venni. - A monitoring rendszer nagyon fontos, alkalmazása a hatások ellenőrzéséhez elkerülhetetlen. Mindezek elősegítik a beruházás gyorsabb megvalósítását. Ezekkel is igazolható, hogy a vízenergia „tisztább" a kalorikusokkal szemben. Ám a jelenlegi igazságtalan piaci viszonyok szükségessé teszik az állami támogatást is. 2. A különböző energiatermelési módok összehasonlítása környezeti hatások tekintetében Napjainkban különösen fontos, hogy a kalorikus és a vízenergia termelés gazdaságosságát valamennyi környezeti hatás szempontjából hasonlítsuk össze. Ez a komplex környezett hatásvizsgálat. Valamennyi emberi tevékenység kihat mind a környezetre és az egész társadalomra. Ez alól az energiatermelés sem kivétel, amelynek különböző forrásai lehetnek. Az energia forrásai hőerőművek esetén: — A Föld fosszilis (szén, olaj és földgáz) ásványvagyonának elégetése. — A biomasszák (tőzeg, fa, hulladék és a biogáz) elégetése. — Fúziós reakció nukleáris erőmüvekben. A megújuló energia erőművek esetén: — Szélturbinás szélerőmüvek. — Vízerőművek, melyek a felszíni vizek energiáját hasznosítják. — Naperőművek, melyek a napsugárzást fotócellákkal alakítja át villanyárammá. — Ar-apály erőművek, melyek az óceánok ár—apály jelenségeit hasznosítják. — Geotermikus erőművek, melyek a feltörő gáz energiáját hasznosítják. — Hullámerőmüvek, melyek a hullámok energiájára épül. Kémiai reakciók esetén: — Áramforrás elemekből. — Folyadékcellás (folyékony oxigén és a hidrogén elégetése nélkül termelhet áramot). A különböző áramforrások összehasonlítása gazdasági és környezeti hatás szempontjából igen nehéz (Bohoczky 1999, Civin 1999, Hatvani 1999, HC 1999). Az összehasonlítás egyszerűbb lenne, ha a sokat hangoztatott „fenntartható fejlődés" alapelve volna a döntö, de ezt ma nem alkalmazzák. A különböző energiatermelési módoknál, környezeti hatások tekintetében egy általános és egy másodlagos vizsgálat szükséges. Az általános vizsgálat az energiatermelés minden fajtájára és valamennyi főbb hatására ki kell terjedjen. Vízerőműveknél a teljes fel- és alvízi szakaszra, a talajvízre, a térség flórájára és faunájára is. A kalorikus erőmüveknél pedig nem elég csak az erőmüvet vizsgálni, hanem figyelembe kell(ene) venni mindazokat a megelőző, ill. kapcsolatos technológiai folyamatokat (bányanyitások, fúrások előzetes feldolgozások, szállítások, ezek hatásai, hulladékok elhelyezése, stb.) is, amelyek kapcsolatosak az