Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezet védelme

118 Kozák Miklós adott energiatermelési rendszerrel. Ezeket az elemzéseket a teljes termelési folyamatra ki kell terjeszteni. A másodlagos vizsgálat is fontos, ami az egyes energiafajták termelhetöségével és felhasználhatóságával, vagy korlátozottságával kapcsolatos (nap, szél, víz és kalorikus energiák időbeni elérhetősége pl. nem azonos, vagy a csúcsenergia biztosítása szivattyús energiatározós vízerőművel vagy kalorikussal). A tározásos vízerőmüvek pl. perceken belül képesek alap- és csúcsenergia termelésre, vagy feszültség és frekvencia szabályozásra, ill. energiatározásra is. Ezek az előnyök egyéb energiatermelő rendszereknél nincsenek meg. Ezért az összehasonlító vizsgálatok és ezek környezeti vonatkozásai is elengedhetetlenek. 3. Vízerőművek összehasonlító környezeti hatásai üzemi jellegük szerint A különböző energiatermelési rendszereknek a környezeti hatások szempontjából történő relatív összehasonlítása az egyik legnehezebb, de egyben legfontosabb adat a döntéshozatalban. Igaz, hogy számos hatás nem hasonlítható össze és az egyes hatások külön—külön összehasonlítva gyakran nem is meghatározóak (pl. a vízerőmüvek helyi földhasználata szemben az atomerőmüvek hulladéklerakóival). A termelési folyamatok káros hatásaiban mutatkozó jelentős eltérés azonban fontos prioritás lehet a döntéshozatalban. így pl. a kalorikus erőmüvek globális biokémiai hatásainak számos káros következményei vannak (helyi, regionális és/vagy globális). Az emberiség egészségére és a biodiverzitásra a globális klímaváltozás fejti ki a legnagyobb hatást. E tekintetben a megújuló energiaforrások elsőbbsége vitathatatlan. Egyértelműen kell leszögezni, hogy - környezeti hatások tekintetében - a vízerőművek üzemének a kalorikus erőmüvekkel szembeni összehasonlítása egyszerűen nélkülöz minden morális alapot a következők miatt: — A tározásos vízerőművek többcélú hasznosítása megnöveli a folyó értékét és pozitív sokirányú (árvízvédelem, hajózás, vízkészlet-gazdálkodás, öntözés, mezőgazdaság, sport, üdülés, stb.) kedvező környezeti és társadalmi hatását, ami rendszerint nem szerepel az energetikai érvekben. — A vízenergia megbízhatóságáról gyakran elfelejtkeznek. — Az új vízerőművek létesítésénél már a legmodernebb technológiák és új elméletek alkalmazhatók, míg az összehasonlítást gyakran a meglévő, régi erőművekkel végzik. — A vízerőművek vitathatatlan előnye az évszázados élettartam, szemben a 25-35 éves hőerőművekkel. Ma világtendencia, hogy a már 100 éves vízerőműveket felújítják és magasabb hatásfokkal bocsátják útjukra a következő évszázadra. A vízerőműveknek a hőerőművekkel szembeni sokkal kedvezőbb környezeti hatásait az I. táblázat adatai mutatják be a legmeggyőzőbben. És eddig még nem beszéltünk arról — amit a kalorikus energiatermelésben érdekeltek gyakran elhallgatnak — hogy az összes fosszilis bázisú energiatermelés, a megújuló és a megújítható energiabázisú energiatermeléshez képest „lopott anyaggaT (szén, olaj, földgáz) üzemel.