Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Hankó Zoltán: Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről

Vízügyi Közlemények, LXXX1I. évfolyam 2000. évi 2. füzet GONDOLATOK A DUNA SZAP ÉS SZOB KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK FEJLESZTÉSÉRŐL DR. HANKÓ ZOLTÁN Mottó'. In the Nature there are neither rewards nor punishments, there are only consequences! (A természetben sem jutalom, sem büntetés nincs, csak következmények vannak!) Ingersoll, R.G. (1833— 1899): Essay on Nature (Tanulmány a természetről) A Duna Szap és Szob közötti szakaszának kedvezőtlen meder-alakulásáról Rákóczi (2000) részletesen beszámolt. Kimerítően foglalkozik a Gabcíkovó (Bős)—nagymarosi vízlépcsőrendszer (GNV) felső alrendszere üzembe helyezése nyomán (ICJ 1997) a Szap és Gönyű közötti rész mederalakulásával. A GNV felső alrendszeréhez, a dunacsúny-bősi üzemvízcsatornás vízerőműhöz alvíz felől csatlakozó Duna-szakasz sors-kérdéseirö\ van szó! E Dwja-szakasz ugyanis az 1977. évi Államközi Szerződés szerint a G.VKalsó alrendszerének, a nagymarosi vízlépcsőnek lett volna a duzzasztott, felvízi bögéje (ami a felső és az alsó vízlépcsőket kapcsolja össze). Magyarország azonban elzárkózott a nagymarosi vízlépcső megépítésétől, csak valamilyen hagyományos, „természetbarát" folyószabályozási megoldást tartott/tart megvalósíthatónak e folyó-szakasz (nemzetközileg is elismert és kívánatosnak tartott) fejlesztési céljainak elérése érdekében. Rákóczi (2000) a folyószabályozási kérdéseket alapvetően meghatározó, a görgetett hordalék mozgására és a meder anyagára vonatkozó ismereteket foglalja össze tanulmányában, különös tekintettel az utolsó negyed század alatti, nagyarányú ipari kavicskotrás „eredményeire" és következményeire. Ezek az ismeretek a meder alakja, annak fejlődése tekintetében meghatározó jelentőségűek, és így a természetes vízfolyások életével foglalkozó tudomány, a potamológia egyik rész-diszciplínájának részét képezik. A potamológia a görög яотацост (magyar helyesírás szerinti latin betűs átírásban: potamosz)=folyó és a görög Xoyoo (magyar helyesírás szerinti latin betűs átírásban: logosz)=tudás, világnézet, tudomány szavakból származó, összetett szó, amely összefoglaló neve a (természetes) vízfolyásokkal foglalkozó rész tudomány-területeknek (talán így is lehetne nevezni: vízfolyástan). E tudomány-ágazat felöleli az élet- és a természettudományok, valamint a műszaki és a társadalom-tudományok, mint tudományágak területére eső rész-diszciplínákat egyaránt, éspedig: — A vízfolyások, vízrendszerek kialakulását, a vízgyűjtőterület lefolyást viszonyait a csapadékból keletkező felszíni (lepelszerü vízmozgás) és felszín alatti lefolyástól követve a víz útját, s az összegyűlekezés, a mederalakulás és a földfelszín kölcsönhatását, stb. vizsgálja; A kézirat érkezett: 2000. VII. 19. Dr. Hankó Zoltán oki. (aranydiplomás) mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt.. Budapest) ny. tudományos tanácsadója. A cikk alapja a Reális Zöldek Klub 2000. I. 17-i ülésén elhangzott előadás, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Tudományos Bizottsága és Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága együttes ülésén, 2000. május 2-án elhangzott hozzászólás.