Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Hankó Zoltán: Gondolatok a Duna Szap és Szob közötti szakaszának fejlesztéséről
286 Hankó Zoltán — A vízfolyások alaktana (morfológia) foglalkozik a vízfolyások helyszínrajzi kialakulásával, a keresztszelvények alaki jellegzetességeivel és a vízfolyás hossz-szelvényének alakulásával, valamint ezek kölcsön-kapcsolatával; — К folyami hidrológia feladata a vízfolyás két alapvető jellemzőjének (azok térbeli és időbeli változásának) a megismerése, az adatok feldolgozása és közzététele. A két jellemző: a vízfolyás felszíngörbéje (más szóval: vízállások) és a vízhozama. E két jellemző a mederre vonatkozó adatok egyidejű ismeretében szolgál mindennemű további tájékozódás alapjául; — К folyami hidraulika foglalkozik a vízfolyás, mint folyékony test mechanikájával (hidromechanika —> hidraulika), a hatóerők és a vízmozgás kölcsönkapcsolatával; — A szilárd anyagok szállítása elsősorban a hordalékmozgás kérdéseit elemzi (mederanyag, görgetett hordalék és lebegtetett hordalék), s ennek kapcsán a kimosás (erózió/degradáció) és a feltöltődés (sziltáció/szedimentáció) megismerését szolgálja. Értelemszerűen ide tartozik a jégjelenségek megismerése (a jég keletkezése, mozgása és eltűnése) is, valamint az uszadékokkal kapcsolatos kérdések; — Az oldott anyagok transzportja (vízkémia) a vízfolyásnak mind a fizikai, mind a biológiai folyamatait befolyásolja, és így meghatározó jelentőségű a víz minősége szempontjából; — A hidrobiológia foglalkozik a növények szukcessziós kérdéseivel és az állatok predációs viszonyainak alakulásával mind a folyóvízben, mind a vízfolyás által befolyásolt szárazföldek növény- és állatvilágánál. Ez is meghatározó jelentőségű a vízminőség szempontjából, és ökológiai jelentőségét sem lehet kellően értékelni; — A gazdasági, gazdaságossági és közgazdasági elemzések a szaktudományok eredményeit vetik egybe az eredmények érdekében felhasznált erőforrásokkal; Költség/haszon elemzés, illetőleg gazdasági, vagy társadalmi hatékonysági vizsgálat segíthet a szakmai szempontból összehasonlítható változatok közötti választásban, stb. A vízgyüjtöbeli összegyiilekezés és a lefolyás, valamint a mederbeii folyami hidrológia foglalják össze az alapvető (természeti) kereteket. A vízfolyások morfológiája, a folyami hidraulika és a hordalékmozgás írják le/határozzák meg az alapvető (természeti) folyamatokat. A folyami hidraulika, a szilárd anyagok és az oldott anyagok transzportja, valamint a hidrobiológia körvonalazzák a hasznosíthatóság (természeti) kereteit és korlátait, míg a gazdaságossági és közgazdasági elemzések, valamint a hatékonysági vizsgálódások foglalják össze a hasznosíthatóság társadalmi feltételeit és korlátait. 1. A Szap (1811 fkm) és Szob (1708 fkm) közötti Duna-szakaszról Rákóczi (2000) elemzése az elmúlt negyed század történéseit összegzi a Duna görgetett hordalékmozgása és a meder alakulása szempontjából, különös tekintettel arra, hogy az utolsó negyed század mederalakulásában meghatározó jelentőség volt az építőipari célt szolgáló meder(túl)kotrás. A túlzott mértékű ipari mederkotrás a természetes meder-erózión (meder-sziltáción) felül olyan mértékű meder-degradációt idézett elő, ami a folyó kisvizeivel kapcsolatos valamennyi természeti és társadalmi cél real izálását veszélyezteti. 2 2 Ez az állapot csak úgy állhatott elő, hogy a vízjogi engedélyezés mind Magyarországon, mind Szlovákiában figyelembe vette a GNV-vel kapcsolatos terveket és a kapcsolódó jogszabályi kereteket (egyebek között az Államközi Egyezményt is).
