Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 79 nyezetvédelem. A konfliktuskezelés egyik legfontosabb módszere a társadalom bevonása a döntési folyamatokba. Ennek a tudatossága már kialakult, azonban a társadalom hatékony bevonását és a konfliktusok feloldását valóban jól szolgáló módszerek elterjedése éppen csak elkezdődött. Nem alakult még ki kellő mértékben az a felismerés Magyarországon, hogy a társadalom bevonása a döntésekbe — bár költséges tevékenység—a befektetett energia és költség megtérül. 9. A magyar vízgazdálkodás intézményrendszerének összefoglaló értékelése Magyarországon a vízgazdálkodásnak jelentős hagyományai vannak. A vízgazdálkodás folyamatosan és jelentős mértékben fejlődött, ugyanakkor azonban sok megoldatlan, vagy nem kellően megoldott vízgazdálkodási probléma is van, amelyeknek négyféle oka van: - érdek-konfliktusok, - hiányos műszaki és tudományos ismeretek, - nem megfelelő igazgatási koordináció, - a rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés és a privatizáció következményei. Érdek-konfliktusok Magyarország területén lévő vízfolyások vízgyűjtő területének jelentős része külföldön van, ami nemzetközi érdek-konfliktusok forrása. Jelentősek a környezet és a gazdaság, illetve a természet és a gazdaság érdekellentéteiből származó problémák is. Ide sorolható a mezőgazdaság átalakulásával összefüggő helyzet, amit leginkább a mezőgazdasági és ipari árolló, valamint a földtulajdon változása és az értékesítési problémák okozzák és ami kedvezőtlen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Hiányos tudományos ismeretek Számos olyan terület van, amelyen bővíteni kell a tudományos ismereteinket a vízgazdálkodási problémák megoldásához. Ilyenek többek között a következők: — a szociális és gazdasági folyamatok megismerése; — a környezet „árazása", a környezeti beavatkozások hasznainak értékelése; — az élőhelyek fenntarthatóságának kritériumai és ezek biztosításának módszerei; — a vízminőség szabályozáshoz szükséges anyagáramok jellemzői, életciklus elemzések; — a nemzetközi vízgyűjtő menedzsment módszereinek alkalmazása; — a feltételezett éghajlatváltozásokra való felkészülés mennyiségi módszerei; — a társadalom bevonása a döntésekbe, PR stb. Nem megfelelő igazgatási koordináció Az elmúlt évtizedben a vízgazdálkodás igazgatási rendszerében, különösen annak irányítása tekintetében, sok változás történt. A vízgazdálkodás egyes területein különböző minisztériumok és ezek különböző intézményei a felelősek a vízgazdálkodási feladatok illetve problémák megoldásáért. Vannak olyan feladatok, amelyek megoldásáért több intézmény is felelősnek érzi magát és vannak olyanok, amelyek megoldását minden intézmény másoktól várja.
