Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

80 Szlávik L.—Ijjas I. A rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés és a privatizáció következményei A rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés, a privatizáció és a decentralizáció előtérbe helyezte az egyéni és csoport érdekeket. Ez és a hozzá kapcsolódó jogi, gazdasági és pénzügyi szabályozó eszközök kedvező lehetőségeket teremtenek a vízgazdálkodási feladatok eredményes megoldásához, ez az előny azonban csak a megfelelő intézményrendszer kialakításával és hatékony működtetésével használható ki. A vízgazdálkodás - széles értelemben vett — intézményrendszerének erősségei és gyengeségei egyaránt két-két csoportba sorolhatók: műszakiakba és intézményiekbe. A magyar vízgazdálkodás rendszerének műszaki erősségei: - több mint száz éves vízrajzi megfigyelő rendszer (vízrajzi szolgálat), vízrajzi atlaszok, monográfiák, évkönyvek, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi évkönyvek, adatbázisok; - az ország területének csaknem a felét az elöntés illetve a vízborítás ellen védő jól kiépített és működtetett árvízvédelmi és belvíz-elvezető rendszerek; - az ország szinte teljes lakosságát ivóvízzel ellátó vízellátó rendszerek; - a lakosság mintegy felétől a szennyvizeket összegyűjtő csatornahálózat és az összegyűjtött szennyvizek felét megtisztító szennyvíztisztító telepek; - nagy ipari vízellátó és szennyvíz-kezelő müvek; - jelentős területek öntözővíz biztosítására alkalmas kiépített öntöző főmű kapacitás; - a szabadidő eltöltési szempontból legjelentősebb tavak —a Balaton és a Velencei-tó — vízmennyiség (vízszint)-szabályozását megoldó rendszer; - a Balaton vízminőség szabályozását jelentős mértékben — igaz, hogy még nem teljesen - megoldó rendszer; - számos jó állapotban lévő, megfelelően védett, különlegesen értékes vízi élőhely. A vízgazdálkodás intézményi erősségei: - a vízgazdálkodás jelentős történelmi múltja: több mint százötven éves hagyományú vízgazdálkodási társulatok, több mint ötven éves vízgazdálkodási igazgatási szervezet; - elsősorban az árvízvédelem követelményei következtében kialakult, hierarchikus és a hierarchia minden szintjén nagyon jól szervezett vízügyi igazgatási szervezet; - több mint száztíz éves múltú, a követelmények változásával párhuzamosan fejlesztett vízügyi törvény; - a vízépítési és vízgazdálkodási szabványosítás és szabályozás jelentős hagyományai; - a vízügyi igazgatástól (engedélyezéstől) különválasztott vízépítési tervezési és építési rendszer; - vízgazdálkodási tervezés és kerettervezés, vízügyi politika és stratégia alkotás több évtizedes hagyományai; - hagyományosan jó és aktív nemzetközi vízgazdálkodási kapcsolatok és részvétel nemzetközi egyezményekben;