Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

78 Szlávik L.—Ijjas I. kenységben, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában. A társadalomnak igényei vannak a vízügyi feladatokat ellátó szervezetekkel szemben, ugyanakkor meghatározza azok kielégítésének alapvető körülményeit is. Ahhoz, hogy megismerjük a — vízgazdálkodás fejlesztését meghatározó — feltételrendszert, indokolt számba venni a vízzel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, a társadalmi kapcsolatokat, valamint a jogi környezetet, közigazgatási viszonyokat. A magyar társadalom különösen érzékeny a vizekkel kapcsolatos problémákra. Ez részben a múlt századi nagy — szabályozások előtti — dunai és tiszai árvizek történelmi emlékeihez kötődik. A társadalom megszokta - különösen a folyószabályozások és a közműves vízellátás általánossá tétele után — a vizekkel kapcsolatos állami gondoskodást. A társadalom előtt nem vált ismertté, hogy a vízkészletek kutatása, feltárása, kezelése, áthelyezése és megfelelő helyen, illetve időben történő biztosítása bonyolult tudományos, műszaki és jogi problémák sorozata, ráadásul a legköltségesebb infrastrukturális területek egyike. Ezt a helyzetet megváltoztatta: — a vízkészletek végességének lassú tudatosodása, amelyet jelez az 1980-as végének, az 1990-es évek elejének tartós csapadékhiánya, aszálya és a felszín alatti vizek — a közhiedelemmel ellentétes — nagyfokú sérülékenysége, — a súlyos vízkárok jelentkezése és az eredményes kárelhárítási tevékenység, — a környezeti károkkal szembeni érzékenység fokozódása, — a vízzel kapcsolatos szolgáltatások piaci értéken való megjelenése. A vízgazdálkodási igények a társadalom, illetve a nemzetgazdaság különböző helyein jelennek meg, mint szükségletek, vagy mint biztonsági igények, minőségi elvárások. Ahhoz, hogy a társadalom aktívan részt tudjon venni a kárelhárításbat megelőzésben, megfelelő tájékozottsággal kell rendelkeznie. A víz használatár tőségeit (pl. öntözésre, ivóvíz-ellátásra) szinte napra készen kell az igénylőkl. tetni. A vízügyi szolgálat és az ellátásáért felelős egyéb szervek feladata a — muszatu, gazdasági, jogi - megoldások szakmai megalapozása. Indokolt azonban, hogy a döntések meghozatala előtt az érintett lakosság — a tájékoztatás révén — érdemben beleszólhasson a rá vonatkozó ügyekbe. A szakmai szolgálat és a társadalmi tényezők közötti szervezett kapcsolat többszintű és kétirányú: — törvények, országos érvényű rendeletek, közigazgatási intézkedések, — a szolgálat részéről adott tájékoztatások, népszerű megfogalmazású kiadványok, — érdekeltségi alapon létrehozott társulatok keretében folyó kollektív döntési, ellenőrzési, tájékoztató munkák, — érdekvédelmi célból létrehozott civil szervezetek, bizottságok, tanácsok működése, — a vízügyi szolgálat — sokszor a helyi hatóságokkal és szervezetekkel együtt végzett - tájékoztató és véleményformáló (PR) munkája. A társadalom víz- és környezet-tudata az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött, nem érvényesül azonban igazán azért, mert az emberek számára a gazdasági nehézségek miatt más problémák megoldása magasabb prioritású, mint a víz- és a kör-