Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 73 en a folyóvölgyekbe települtek. A privatizáció során létrejött új vállalkozások sokszor már kiszorulnak a korábban kialakult vízhasználati helyekről, vízigényük így csak felszín alatti vízkészletből, vagy a felszíni vízkészlet jelentős költségű át-, vagy odavezetéseiből elégíthető ki. Az 1990-et megelőző időszakra valamennyi vízhasználat monoton növekvő tendenciája volt a jellemző. Ez egyrészt a mennyiségi szemlélet, másrészt a rendkívül pazarló energia és vízhasználó tevékenységekkel magyarázható. 1990-et követően a vízhasználati tendenciák megváltoztak. A változásnak számtalan oka mutatható ki. A magyarországi közműves vízszolgáltatás napjainkra megközelítette a 100%-ot. A háztartások növekvő, de ugyanakkor rendkívül pazarló vízhasználatának részben a háztartások gépesítése, részben az államilag dotált, rendkívül alacsony vízdíjak voltak az okai. Az alacsony vízszolgáltatási díj a gazdasági élet egyéb szektoraiban is uralkodó volt. A rendszerváltást követően több radikális változás is történt. A vízszolgáltatások díjai nagyságrendekkel nőttek, ugyanakkor a gazdasági recesszió valamennyi vízhasználatot visz szavetette. A kommunális vízszolgáltatások terén is történt változás, mivel a nagyvárosokból jelentős mértékű migráció történt az agglomerációs övezetek felé. Ez a vízhasználati súlypontok áthelyeződését eredményezte. Az ipari és a kommunális vízhasználatok országosan jelentősen csökkentek, kivéve az erőművi vízhasználatokat, amelyek adottságaik miatt nem változtak. A közműves vízfogyasztás mennyiségi visszaesése az utóbbi években lelassult és valószínűsíthető, hogy a gazdasági élet élénkülésével a gazdasági célú vízhasználatok mennyisége is nőni fog. A nagyvárosokból való elvándorlás is tovább folytatódik. Az ipari vízhasználatok esetén a gazdasági élet fellendülésével nem egyértelműen várható a vízhasználat növekedés, mivel a vízszolgáltatási díjak magas értéke víztakarékos technológiák bevezetését, ill. növekvő számú és kapacitású vizvisszaforgató berendezés alkalmazását fogja eredményezni. A gazdasági recesszió a mezőgazdaságot sem kerülte el. A nagytáblás, szövetkezeti, állami gazdasági stb. nagytérségi öntözéseket alkalmazó földművelési forma jelentős pozíciókat veszített és nagy számban jelentek meg a kis földterületen gazdálkodók. Ez utóbbiak mezőgazdasági tevékenysége nehezen bírja el a vízszolgáltatás költségeit, de ugyanakkor a Kárpát-medencét jellemző aszályok következtében igényelik az öntözővizet. Míg korábban öntözésre gyakorlatilag felszíni vízkészletet használtak, napjainkra növekszik a felszín alatti vízkészletek öntözési célú felhasználása, mivel ez olcsóbb. Ez a tendencia várhatóan a jövőben sem fog megváltozni. Az ökológiai vízigények és vízhasználatok jelentkezése viszonylag új Magyarországon. Nem vitatható, hogy a rekreációra alkalmas vízterek vízmennyiségi igényeinek és vízminőségének biztosítására már korábban is jelentős energiákat fordítottak. Az újdonság egyrészt a növekvő számú kijelölt természetvédelmi területekben és nemzeti parkokban jelentkezik, másrészt az 1992—1994 közötti aszályos időszak következményeképpen fogalmazódott meg fokozódó mennyiségű ökológiai vízigény. Mivel az ökológiai vízigény gyakorlatilag magánszektort nem érint, ennek biztosítása jelentős állami, esetleg önkormányzati feladat. Összességében mindenképpen az ökológiai vízigények növekedésével kell számolni. Ugyanakkor határozott cél, hogy az ökológiai vízigényeket felszíni vízből elégítsék ki, hiszen itt alapvetően felszíni vízterek vízpótlásáról, vagy vízminőségük javításához szükséges hígító vízről, ill. a vizes élőhelyek fenntartásához szükséges árasztásról van szó. Az ökológiai célú felszíni vízkészletek biztosítása a jövőben is csak jelentős állami költségvállalással történhet.
