Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag

\'

ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 67 szetvédelmi szakember jelenlétében, szelektíve történhet. Az irányított legeltetés kimondottan hasznos lehet. A vízterek, vizenyős területek, „wetland"-ek haszonnövényeit (nád, sás, füzes stb.) nemcsak kitermelni lehet, hanem céltudatosan ritkítani, szaporítani és telepíteni is kell. Fontos teendő a mocsárréteken, hullámtereken az „értékes" (ritka, védett) élőlények életfeltételeinek biztosítása. Kívánatos a látogatás szabályozása, a turistaforgalom korlátozása. A vízgazdálkodás segítséget nyújt — indokolt esetben - mederkotrásokkal, természet-utánzó part-építésekkel. További vízgazdálkodási feladat a befolyás-elfolyás szabályozása, a vízutánpótlás megteremtése. A harmadik csoportba azok a vízi élőhelyek tartoznak, amelyeket az ember meg akar őrizni az egészséges vízhasználatok, az emberi szükségletek kielégítése, az életminőség javítása érdekében. Ezeket az élőhelyeket az ember alakította ki. Sokszor több célt is szolgálnak: — A vizek természeti értékeinek, a vízzel kapcsolatos tájak és területek biológiai sokféleségének általános védelme, fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészségi, esztétikai igényeinek kielégítése. — A vizek és a medrek olyan tulajdonságainak megőrzése és fejlesztése, hogy azok szabadidő eltöltési célokra megfeleljenek: a horgászattól a fürdőzésig, a hobby tevékenységtől a versenysportokig. Ezeket az ökológiai rendszereket az ember jóléte érdekében hasznosítják. Az ökoszisztéma alakította tájat esztétikai okok miatt védjük. Környezetbarát és tájba illeszkedő vízépítési megoldásokkal megőrizzük és fejlesztjük a vízpartok és rekreációs létesítmények sokoldalúságát a strandoktól a kikötőkig. Biztosítjuk a megfelelő minőségű víznyerés lehetőségeit. A kívánatos ökoszisztéma érdekében meghatározzuk a vízminőség szabályozás mértékét és módját a magatartás szabályozástól a szennyvízkezelésig. Óvjuk a hazai vizek hal faunáját. Keressük és külföldi példák analógiájára megtaláljuk a módját, az eszközét és a technológiáját annak a - sajátos magyarországi morfológiai, geológiai, hidrometeorológiai stb. viszonyokra alkalmas, ugyanakkor dinamikus és rugalmas ökoszisztémát konzerváló — vízgazdálkodási-vízépítő tevékenységnek, amely az ország gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. A vízgazdálkodási—vízépítő tevékenység alatt egyaránt értjük a környezetbarát folyamszabályozást, vízerö-hasznosítást, öntöző- és árvízcsúcs-csökkentő főműveket, csatornákat és hajózó utakat, valamint az ezekhez elengedhetetlen környezetkímélő üzemeltetési szabályzatokat. A negyedik csoportba azok a gazdasági, vagy vízvédelmi célú létesítmények tartoznak, amelyek a különböző élőhelyek anyag- és energiaforgalmát kihasználva értéket hoznak létre. — A halastavak, nagyüzemi halgazdaságok (keltetőházzal, ivadékneveléssel, mesterséges plaktonszabályozással, takarmányozással, őszi lehalászással). — A „váltógazdálkodás„. (Egyes alföldi halastavaknál eredményesen kombinálták a tógazdasági üzemet rizses kultúrákkal és szántóföldi növénytermesztéssel.) — A „hal-kacsa-forgó„. (A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet technológiájának lényege, hogy a kacsa nem károsítja a halat, s a takarmány utolsó morzsáig hasznosul.) — A nádgazdálkodás. Az élővizekben lévő nád szárát a tóba folyó szennyezett vizek lebegtetett hordalékát leválasztó „lemezes ülepítőként", a szárára telepedett bio-