Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 67 szetvédelmi szakember jelenlétében, szelektíve történhet. Az irányított legeltetés kimon­dottan hasznos lehet. A vízterek, vizenyős területek, „wetland"-ek haszonnövényeit (nád, sás, füzes stb.) nemcsak kitermelni lehet, hanem céltudatosan ritkítani, szaporítani és tele­píteni is kell. Fontos teendő a mocsárréteken, hullámtereken az „értékes" (ritka, védett) élőlények életfeltételeinek biztosítása. Kívánatos a látogatás szabályozása, a turistaforga­lom korlátozása. A vízgazdálkodás segítséget nyújt — indokolt esetben - mederkotrások­kal, természet-utánzó part-építésekkel. További vízgazdálkodási feladat a befolyás-elfo­lyás szabályozása, a vízutánpótlás megteremtése. A harmadik csoportba azok a vízi élőhelyek tartoznak, amelyeket az ember meg akar őrizni az egészséges vízhasználatok, az emberi szükségletek kielégítése, az élet­minőség javítása érdekében. Ezeket az élőhelyeket az ember alakította ki. Sokszor több célt is szolgálnak: — A vizek természeti értékeinek, a vízzel kapcsolatos tájak és területek biológiai sokféleségének általános védelme, fenntartható használatának elősegítése, továb­bá a társadalom egészségi, esztétikai igényeinek kielégítése. — A vizek és a medrek olyan tulajdonságainak megőrzése és fejlesztése, hogy azok szabadidő eltöltési célokra megfeleljenek: a horgászattól a fürdőzésig, a hobby te­vékenységtől a versenysportokig. Ezeket az ökológiai rendszereket az ember jóléte érdekében hasznosítják. Az öko­szisztéma alakította tájat esztétikai okok miatt védjük. Környezetbarát és tájba illeszkedő vízépítési megoldásokkal megőrizzük és fejlesztjük a vízpartok és rekreációs létesítmé­nyek sokoldalúságát a strandoktól a kikötőkig. Biztosítjuk a megfelelő minőségű víznye­rés lehetőségeit. A kívánatos ökoszisztéma érdekében meghatározzuk a vízminőség sza­bályozás mértékét és módját a magatartás szabályozástól a szennyvízkezelésig. Óvjuk a hazai vizek hal faunáját. Keressük és külföldi példák analógiájára megtaláljuk a módját, az eszközét és a technológiáját annak a - sajátos magyarországi morfológiai, geológiai, hidrometeorológiai stb. viszonyokra alkalmas, ugyanakkor dinamikus és rugalmas öko­szisztémát konzerváló — vízgazdálkodási-vízépítő tevékenységnek, amely az ország gaz­dasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges. A vízgazdálkodási—vízépítő tevékeny­ség alatt egyaránt értjük a környezetbarát folyamszabályozást, vízerö-hasznosítást, öntöző- és árvízcsúcs-csökkentő főműveket, csatornákat és hajózó utakat, valamint az ezekhez elengedhetetlen környezetkímélő üzemeltetési szabályzatokat. A negyedik csoportba azok a gazdasági, vagy vízvédelmi célú létesítmények tar­toznak, amelyek a különböző élőhelyek anyag- és energiaforgalmát kihasználva érté­ket hoznak létre. — A halastavak, nagyüzemi halgazdaságok (keltetőházzal, ivadékneveléssel, mes­terséges plaktonszabályozással, takarmányozással, őszi lehalászással). — A „váltógazdálkodás„. (Egyes alföldi halastavaknál eredményesen kombinálták a tógazdasági üzemet rizses kultúrákkal és szántóföldi növénytermesztéssel.) — A „hal-kacsa-forgó„. (A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet technológiájának lé­nyege, hogy a kacsa nem károsítja a halat, s a takarmány utolsó morzsáig hasznosul.) — A nádgazdálkodás. Az élővizekben lévő nád szárát a tóba folyó szennyezett vizek lebegtetett hordalékát leválasztó „lemezes ülepítőként", a szárára telepedett bio-

Next

/
Thumbnails
Contents