Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

68 Szlávik L.—Ijjas I. hártyát „biológiai csepegtetető testként", a gyökérzónát pedig tápanyag eltávolító „harmadik" tisztítási fokozatként hasznosíthatjuk. A télen aratott nád értékes exportcikk. — A bakhátas erdőtelepítés szennyvíz elhelyezésére alkalmas, az élőhely tápanyagforgalmára épül. — Az élővizek öntisztuló képességének jelentős ökológiai, vízvédelmi és gazdasági szerepe van. Ennél a csoportnál a természet ökopotenciálját, az élőhelyeket használjuk fel gazdasági erőforrásként. Az elmúlt évtizedekben Magyarország nem mindig fordított kellő gondot az ország területén lévő, gazdag élővilágú vizenyős területekre. Nem tudatosodott — igazán még a szakemberekben sem — ezek fontossága, bár már 1967-ben részletes kataszter készült a vizenyős területekről. Az elmúlt évtizedben a helyzet megváltozott, a gazdasági lehetőségeit figyelembe véve az ország jelentős súllyal foglalkozik a vízi élőhelyek védelmével. Az új természetvédelmi törvény ezt jogilag megalapozza és rendelkezik az illetékességről is. A vízi élőhelyek fontossága kiemelt figyelmet érdemel. Hazai és nemzetközi támogatással fontos kutatások folytak a magyarországi vízi élőhelyek megőrzésével, védelmével kapcsolatban (pl. Hortobágyi-, Kiskunsági Nemzeti Park, Duna és Dráva menti árterületek, Tisza-völgyi holtágak stb.). Érdekes jelenség az, hogy a vízgazdálkodási tevékenység, az emberi beavatkozás hatására is keletkeztek nagyon gazdag, védelmet érdemlő vízi élőhelyek. Ilyen például a Tisza-tó. Magyarországon az elmúlt években jelentős lépések történtek az élőhelyek gazdálkodásának fejlesztése érdekében. Az új vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi törvény, az ezek szellemének megfelelően fejlődő intézményrendszer és azok a nemzetközi egyezmények, amelyekhez Magyarország csatlakozott új feltételeket és eszközöket teremtettek a védett vizes élőhelyek megőrzéséhez és környezetük állapotának javításához. A nem védett élőhelyek megőrzése és fejlesztése, az ökológiai rendszerekre orientált vízgazdálkodás feltételeinek és eszközeinek kialakítása azonban még nem történt meg. Ugyanakkor elismerést érdemlő tevékenységek történtek már ezen a téren is. 4. A vízkészletek és a vízhasználatok mérlege Magyarországon az igénybe vehető felszíni készlet mennyiségét a sokéves augusztusi vízhozamok 80%-os valószínűségi értéke alapján határozzák meg. A vízkészletek 95%-a a vízgyűjtők külföldi területéről érkezik. A felszíni vizek nemcsak a vízkivételek forrásai, hanem szenny- és használtvizek befogadói is. A XI. táblázat bemutatja a felszíni vízkészletből kielégített vízigényeket. A hasznosítást általában a többcélúság jellemzi. A lakossági közműves vízellátás által támasztott igény 90%-át felszín alatti vizekből elégítik ki. Az öntözővíz kb. 80%-át a