Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

66 Szlávik L.—Ijjas I. A meglévő regionális (elsősorban mezőgazdasági célokat szolgáló) vízellátó rendszerek gazdaságos hasznosítását nagymértékben segíti, ha a rendszerben az öntözési vízigények mellett halastói vízigények is vannak, mivel ez utóbbi — közel állandó vízigényével - kiszámítható üzemelést és költség felhasználást biztosít. A szabadidő- és sporthorgászat nagy népszerűségnek örvend Magyarországon. A feltételek ehhez csak részben biztosítottak. A lakosság egy főre eső halhús fogyasztása nemzetközi vonatkozásban alacsony. Az ország lehetőségei a halászatra, halgazdálkodásra, haltermelésre és akvakultúrára nincsenek kihasználva, bár ez közegészségügyi szempontból is fontos lenne. 3.10. A vízi élőhelyek megóvása és fejlesztése A vízi élőhelyek (ökológiai rendszerek) Magyarországon négy - egymástól nehezen elválasztható - csoportba sorolhatók. Az első csoportba olyan vízi élőhelyek tartoznak, amelyek természetes, vagy természet közeli állapotban maradtak meg, ill. a keletkezésükben az ember egyáltalán nem, vagy — helyreállítás kivételével — alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a bennük lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat az önszabályozás jellemzi. Ezek: — a középhegységekben néhány forrásvidék (pl. Szalajka-völgy, Melegmányivölgy), — a folyók holt-, ill. mellékágai, amelyek a gazdálkodásból kivonásra kerültek (pl. tiszaugi Holt-Tisza, szaporcai O-Dráva-meder), — a Hajdú-Bihar megyei szikes tavak (pl. a hortobágyi tavak), — a Duna-Tisza-közi szikes, sziksós tavak, — védett nedves területek, öslápok, mocsarak, amelyek a biodiverzitás megőrzése szempontjából igen fontos területek, ahol a költöző állatvilágnak, jelesen a madárvilágnak kiemelt szerepe van (pl. az egykori Ecsedi-láp helyén megmaradt nyírségi lápok, Nagy-berek, Töserdö). Kevés ilyen van Magyarországon, kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülnek. Ezek az ökológiai rendszerek egyedülálló természeti értékek, amelyek kiemelt oltalom alá tartoznak. Ezek a biotópok modern kultúrállamokban nem jelentenek konkurenciát a mezőgazdasági területhasználatoknak. Vízgazdálkodási feladatot jelent a mocsár, láp és holt meder rekonstrukció. A második csoportba azok a vízi élőhelyek tartoznak, ahol az ember már részt vesz a folyamatban, de az élővilágot még nem alakítja át, pl. a halászat, vadászat, legeltetés, nádaratás megengedett, olymódon, hogy ne vezessen a biológiai sokféleség szegényedéséhez. Idegen fajok behozatala nem kívánatos. (Kiváló példa erre a mártélyi Tisza-hullámtér, ahol a"Tisza szabályozás előtti viszonyokat őrzik meg.) Az ebbe a csoportba tartozó ökológiai rendszerek természeti védelmet élveznek, de már megengedhető a természetkímélő hasznosításuk. A halászat és vadászat csak termé-