Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag

\'

ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 59 — előírják, hogy a csatornamű üzemeltetési szabályzatának tartalmaznia keil: a) az üzemeltetésre, b) a technológiai folyamatokra, c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére, d) a személyi feltételekre, e) biztonságtechnikai, a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokra, az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra vonatkozó szabályokat, — meghatározzák, hogy a csatornamű üzemeltetőjének milyen dokumentumokkal, bizonylatokkal, vizsgálati adatokkal kell rendelkeznie, — rögzítik a közcsatomán fogadott szennyvizek minőségével kapcsolatos általános követelményeket, — rögzítik a szennyvíztisztítással szemben támasztott általános követelményeket, továbbá a mérésre vonatkozó előírásokat, — rögzítik az üzemeltető feladatait üzemzavar esetére, — előírásokat tartalmaznak a szennyvíz-elvezetés szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozóan, melyek saját, vagy megbízott laboratórium útján végezhetők. A rendelet 1996. évi módosítása új elemként tartalmazza, hogy a 2000 m

3/nap teljesítőképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minőségének az 5 napos biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján történő vizsgálatáról is gondoskodni kell. A bevezetés legkésőbbi időpontja 50 000 m

3/nap teljesítőképességet meghaladó szennyvíztisztító telepek körében 1998. január 1., 2000-50 000 m

3/nap tartományban 1999. január 1. A közcsatornába bevezetett szennyvizek hatósági ellenőrzését a csatornamű üzemeltetője végzi a csatornabírságról szóló 4/1984. (11.7.) OVH rendelkezés alapján módosítva a 8/1990. (IV. 30.) KVMés a 34/1993. (XII.23.) KTM rendelettel. A jogszabály lehetőséget ad önkontroll rendszer működtetésére is. A csatornabírságos eljárást a megye székhelyén lévő város jegyzője, illetve Budapesten a főjegyző folytatja le az üzemeltető vizsgálataira és szakvéleményére alapozva. Az eljárásban kőtelező jelleggel ki kell kérni a területileg illetékes vízügyi igazgatóság szakvéleményét. A szennyvíz-elhelyezés területén különös hangsúlyt ad az üzemeltetés követelményei teljesülésének az a körülmény, hogy a következő években Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programjával összhangban jelentős fejlesztésekre kerül sor, melyek csak azáltal érhetik el céljukat, ha a megvalósítás után az üzemeltetés szakszerűsége folyamatosan biztosított. 3.7. A vízminőségi helyzet, vízminőségi kárelhárítás Magyarországon már a múlt században végeztek vízminőségi megfigyeléseket, de ezek még nem voltak rendszeresek. A század végén nyilvánosságra is hozták a vízminták laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit. A hatósági vízvizsgálatokat már 1906-ban miniszteri rendelet irta elő. A mai vízminőségi laboratóriumhálózat és a fel-