Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

60 Szlávik L.—Ijjas I

. színi vizek törzshálózati mintavételi szelvényei több, mint harminc évvel ezelőtt kerültek kialakításra. Hosszú vízminőségi idősorok állnak rendelkezésre, amelyeket 1971 óta számítógépen tárolnak és dolgoznak föl. A kilencvenes évek elején már 300 helyen vizsgálták a felszíni vizek minőségét, ezt a számot azonban a közelmúltban a felére csökkentették és növelték a mérések gyakoriságát, valamint a vizsgált paraméterek számát és javították a mérések minőségét. Az utóbbi években a vízminőségi megfigyeléseket a nemzetközi egységesítésre törekvés, a hazai és a Duna-völgyi vízminőség szabályozás információ igényének kielégítése és az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges harmonizáció követelményeinek kielégítése jellemezte. A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos rendszeres megfigyelések a nyolcvanas évek közepén kezdődtek. A vízvizsgálatok témakörben 1996. október végén összesen 36 európai szabvány volt érvényben. Ezek közül 3 szabványt MSZ EN kibocsátói jelű szabványként, 4 szabványt pedig MSZ ISO kibocsátói jelű szabványként már átvett Magyarország. Jelenleg 33 olyan érvényes európai vízvizsgálati szabvány van, amelyet MSZ EN kibocsátói jellel át kellene vennie Magyarországnak. Ezeken kívül a CEN munkaprogramjában még 41 szabványjavaslat szerepel, amelyekből a következő években várhatóan európai szabvány lesz. Ez azt jelenti, hogy a következő években — még akkor is, ha nem irányozzák elő további szabványok kidolgozását — összesen 74 európai vízvizsgálati szabványt kell bevezetni Magyarországon. Számítani lehet arra, hogy évente 5—10 új európai vízvizsgálati szabvány fog megjelenni és az elmaradás behozásához ennél nagyobb ütemben kell az európai vízvizsgálati szabványokat bevezetni Magyarországon. Magyarország folyó- és állóvizeinek minősége az utóbbi években paraméterenként más mértékben és irányban változott, általában javult. A folyók szennyezettsége a 90-es évek eleje óta csökken. Ennek okai közül kiemelhető a folyók mellé települt városok és ipari üzemek szennyvíztisztítóinak megépülése, az ipar és mezőgazdaság szerkezetének, valamint a vízfogyasztási szokásoknak az átalakulása. Felgyorsította a folyamatot a vízgyűjtőn a gazdasági recesszió, az ipari termelés jelentős (30-50%-os) visszaesése. További javulás azonban már nem várható, mivel a felszíni vizek szennyezőanyag terhelésének 50-70%-a a települések közcsatornáiból származik. Magyarország legtöbb vízfolyásának minőségét a felvízi országokban kialakult viszonyok határozzák meg. Az ország területén, a felső és alsó határszelvények között, a szennyezettség csak mérsékelten növekszik, egyes szennyező komponenseknél az öntisztulásnak köszönhetően csökken is. A sekély mélységű nagy tavak (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó) vize tiszta, ionösszetétele kedvező, oldott káros anyagokat nem tartalmaz. Fürdésre, sportolásra alkalmasak. Ha a Keszthelyi-öblöt nem számítjuk, a Balaton vize, a parttól megfelelő távolságban, akár közvetlenül iható is. A Balatonnál és a Velencei-tó esetén indokolatlanul nagy a nem pontszerű tápanyagterhelés. Az antropogén eutrofizáció okozza a vízminőségi problémákat, amelyeket igyekeznek megoldani (pl. a tisztított szennyvizek foszformentesítése, ill. lehetőség szerint más vízgyűjtőkre való átvezetése, a vízvédelmi célú tározók üzembe helyezése, a betorkolló kisvízfolyások torkolati szelvényeinek rendezése és hordalékfogókkal való ellátása stb.). Az elmúlt években a Balaton és a Velencei-tó esetében az egész vízgyűjtőre kiterjedő, regionális vízgazdái-