Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
58 Szlávik L.— I jjas I. — meghatározzák, hogy a vízmű üzemeltetőjének milyen dokumentációkkal, bizonylatokkal, adatokkal kell rendelkeznie, — rögzítik, hogy a szolgáltatott víz minősége meg kell, hogy feleljen és szabvány előírásainak, s eltérés esetére megfogalmazzák az üzemeltető kötelességeit, — előírásokat tartalmaznak a közüzemi ivóvíz szolgáltatásához szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozóan, melyek saját, vagy megbízott laboratórium útján végezhetők. A vízminőség rendszeres hatósági ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) területi szervei végzik, amelyek felelősek a közüzemi vízművek által szolgáltatott víz minőségéért közegészségügyi szempontból. A KHVM rendelet olyan funkciókat is betölt, melyekre nem lenne szükség, ha — cégbejegyzésre csak szakmailag felkészült, megfelelő személyi, tárgyi és anyagi feltételekkel rendelkező szervezetek esetében kerülne sor, — ha az üzemeltetővel szemben támasztandó követelmények a tulajdonos és az üzemeltető közötti szerződésben maradéktalanul megjelennének. Épülő szennyvíz-elhelyezési létesítmények felügyelete során a vízjogi létesitési engedélyben, üzemelő szennyvíz-elhelyezési létesítmények felügyelete során a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak, míg a jegyző engedélye alapján épülő, illetve üzemelő szennyvíz-elhelyezési létesítmények felügyelete során a szakhatósági hozzájárulás vízügyi előírásainak megtartását ellenőrzi a vízügyi hatóság. A természetes befogadókba vezetett tisztított szennyvizek minőségének hatósági ellenőrzését a vízminőségért felelős környezetvédelmi tárca területi szervei végzik, bakteriális szempontból a közegészségügyi hatóság bevonásával. Az ellenőrzés alapját a szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) ОКЯ rendelkezés [módosítva a 8/1990. (IV. 30.) KVM és a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel] képezi, mely vízminőség-védelmi szempontból hat kategóriába sorolja a befogadókat, s a különböző kategóriákra különböző határértékeket állapít meg. A határérték túllépése bírság fizetését vonhatja maga után. A jogszabály önkontroll rendszer működését is lehetővé teszi. A szennyvízbírságos eljárást a környezetvédelmi felügyelőségek bonyolítják le, abban a vízügyi igazgatóságok szakhatóságként működnek közre, a vízgazdálkodási tényező megállapításával, mely 0,1-2,5 közötti szorzó lehet. Ha egy vízmüvet üzemeltető szervezet nem elégíti ki a vízi közművek üzemeltetésének követelményeit, az súlyos közegészségügyi kockázattal járhat, ugyanez a helyzet csatornamű üzemeltetése esetén közegészségügyi és vízminőségi kockázatot hordoz magában. A vízi közmüvek üzemeltetésének követelményeit megállapító KHVM rendeletben a szennyvíz-elvezetö -tisztító művekre vonatkozó rendelkezések'. — előírják, hogy csatornamű (szennyvíz-elvezetési, szennyvíztisztítási, iszapkezelési és elhelyezési létesítmények) üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetési szabályzattal kell rendelkezni, melynek kiadásához szükséges a vízügyi, a közegészségügyi és a környezetvédelmi hatóság egyetértése,
