Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

56 Szlávik L.—Ijjas I. - periférikus területek bevonása a szolgáltatásba, - meglévő szennyvíztisztítási technológiák korszerűsítése, technológiai továbbfejlesztése, - szigorodó vízminőség-védelmi előírások, melyek eleve magasabb tisztítási fokozatot, tápanyag-eltávolítást is igényelnek. 3.6.8. A víztermelő és szennyvíz-elvezető rendszerek felügyelete és ellenőrzése A vízkivétel, vagy bármely vízilétesítmény és vízhasználat felügyelete és ellenőrzése szorosan kapcsolódik az engedélyezési tevékenységhez. A vízügyi igazgatóságok felügyeleti és ellenőrzési tevékenysége kiterjed mindazon vízilétesítményekre és vízhasználatokra, melyeknél engedélyező hatóság, ill. szakhatóság szerepét töltik be. A vízgazdálkodásról szóló törvény a következők szerint rendelkezik a vízügyi felügyeletröV. — A vízügyi felügyelet keretében a hatóság a) a vízimunkák, a vízilétesítmények megvalósításának az ellenőrzését, b) a vízilétesítmények üzemeltetésének, illetve a vízhasználatok gyakorlásának ellenőrzését, c) a más hatóság által engedélyezett munkák és megvalósított létesítmények építésénél és üzemeltetésénél a vízügyi előírások megtartásának ellenőrzését, d) a vízjogi engedély, vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül végzett munkák, illetőleg megvalósított létesítmények és vízhasználatok folyamatos felderítését végzi. A vízügyi felügyelet keretében feltárt jogsértő, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére a vízügyi hatóság köteles e törvényben és más jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtenni, ideértve a vízjogi engedély visszavonását is. A vízgazdálkodási törvény idézett általános szabályozása tehát egyaránt vonatkozik a vízkivételekre (vízellátási létesítményekre) és a szennyvíz-elhelyezésekre is. A vízügyi felügyelet részletes szabályait — valamennyi vízilétesítményre és vízhasználatra, tehát vízkivételekre, vízellátási létesítményekre és szennyvíz-elhelyezésre is kiterjedően — a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. Ennek — a vízkivételek és a szennyvíz-elhelyezések szempontjából kiemelt — főbb rendelkezései a következők: A vízügyi hatóság a jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági előírások érvényrejuttatása érdekében vízügyi felügyeleti ellenőrzést végez. A vízügyi felügyeletet a vízügyi hatóság hivatalból, éves ellenőrzési terv, továbbá kérelem, megkeresés, vagy bejelentés alapján végzi. A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és a vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során —a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött jelentőségére figyelemmel — I—IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából: a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos, b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős, c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű, d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű létesítmények tartoznak.