Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Szlávik Lajos: Magyarország árvízvédelmének stratégiai kérdései

Magyarország ái~vízvédelmének stratégiai kérdései 559 II. táblázat Árvízvédelmi módszerek alkalmazása Módszerek, intézkedések Elsődleges alkalmazási területek Sajátosságok Főbb következmények Az árvíz szabályozása Ahol az ártér nagy kiterjedésű és potenciálisan nagy értékű Beruházása költséges, fenntartása és védelme szakszerűséget igényel. A védelmi rendszer jelentősen növelheti az ártér kárérzékenységét. Célszerű többelemű megoldásokat alkalmazni és a vízgyűjtő többcélú fejlesztésébe illeszteni. Lényegében változik vízjárás és a vízháztartás, módosulnak az ökológiai folyamatok. Hamis biztonságérzetet kelthet az ártéri érdekeltekben és áthárítja a felelősséget az árvízvédelmi intézményekre. Vízgyújtörem ezés Ahol megvannak az adottságok a csapadék talajban történő tározására A megoldásnak erős a mezőgazdasági és erdészeti hatása, és ezért jelentős érdekellentétekkel kell számolni. A rendezés folyamatos fenntartást és rendszeres ellenőrzést kíván. Módosítja és korlátozza a földhasználatokat, kedvezően befolyásolja az ökológiai folyamatokat. A terhek közvetlen vállalói (a mezőgazdasági és erdészeti érdekeltek) közvetlenül nem részesednek az eredményekből. Az árterületek használatának szabályozása Ahol az ártéren viszonylag kis értékű állóeszközállomány és sokféle, különböző kárérzékenységű használat van, ahol az elöntés mélysége és időtartama nem nagy. A legközvetlenebb kapcsolat az érdekeltek és a védelem között. Rugalmas fejlesztési lehetőség és alacsony beruházási eszközigény. Megosztott fenntartási és védekezési felelősség. Az ártér névleges fejlesztési potenciáljának korlátozott kihasználhatósága. Árvízvédekezés Mindenhol, ahol emberek laknak és ahol ármentesítési müvek vannak. Feltétele a megbízható előrejelzés és a rendszeres kockázatelemzés. Hatékonysága a megfelelő felkészültségtől, valamint a szabatos helyzetítéléstől és célratörő döntéstől függ. Ha az érdekeltektől független, akkor csökkentheti a veszélyeztetettség tudatát. Az árvízkár elosztása Ahol vállalni kell a veszélyt és ahol súlyosak a kár következményei. Az árvízi problémát lényegében nem oldja meg. Csökkenti a védelem fejlesztésének indokoltságát.