Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Hock B.: A vízminőség és szabályozása Magyarországon

A vízminőség és szabályozása 513 letre vonatkozik. Végrehajtása szinte kötelezőnek tűnik (és könnyen ellenőrizhető). Ugyanez nem mondható el a diffúz szennyezésekre: a veszély az, hogy a direktívák eltérő súlya éppen az integrálás és a hatékonyság megvalósítási szándékát hiúsítja meg. 4.4. Magyarország és a keretirányelv Magyarországon a vízgazdálkodás és a vizek védelme nagy hagyományokra tekint vissza. A jelenleg érvényes alapokat két törvény, az 1995. évi LIII. számú környezetvédelmi és az 1995. évi LVII. számú vízgazdálkodási törvény szabályozza. Ezek között találhatók átfedések, de olyan területek is, amelyeket egyik törvény sem, vagy nem az EU elvárásainak megfelelően szabályoz. A vízgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján született jogszabályok túlnyomóan az EU-ban nem szabályozott területekre vonatkoznak. A környezetvédelmi törvényből levezethető részletes szabályozások még nem születtek meg. Ennek tudható be, hogy a mai hazai szabályozás az EU (alakulóban lévő) szabályozásával csak az alapelvekben és az általánosságok szintjén harmonizál (Reich-Printz 2000, Somlyódy 2000b). Hazánkban a keretirányelvnek megfelelő szabályozás nem létezik. Az említett törvények tartalmazzák ugyan bizonyos elemeit (pl. ivóvízbázis-védelem), de nem jelenik meg, illetve nem kapnak megfelelő hangsúlyt a keretirányelv alapintézményei, mint például a vízgyűjtő-területi szemlélet, a vizek mennyiségi—minőségi védelmének, a felszíni és felszín alatti vizek védelmének együttes kezelése, a regionális, illetve bizonyos (veszélyes) anyagokra vonatkozó környezetszennyezési programok, a gazdasági megfontolások figyelembevétele, az érdekeltek és a közvélemény bevonása a döntésekbe, az információhoz jutás szabadsága és így tovább. Az ország vízrajzi sajátosságaiból adódóan különös nehézséget okoz, hogy az EU-keretirányelv fogalmai szerinti részvízgyűjtőink többsége is osztott. Megjegyezzük, hogy a jelenlegi kormányzati feladatmegosztás (KöVíM-KöM-FVM) nem könnyíti a jogközelítést. A keretirányelv nagyszámú hazai jogszabályt (törvény, kormány- és, miniszteri rendelet, szabvány stb.) érint. Az elvégzett hatásvizsgálatok alapján (Ijjas 1998, VITUKI 1999) a keretirányelv paragrafusainak bontásában (Somlyódy 2000b) időrendi sorrendben szerepelnek mindazon törvények, kormányhatározatok és rendeletek, miniszteri rendeletek, főhatósági intézkedések, melyek felülvizsgálatra és módosításra szorulnak jogilag az EU-hoz történő csatlakozásunk, gyakorlatilag a keretirányelv számunkra történő életbelépésének pillanatában. Az ACQUIS Nemzeti Programja (ANP) keretében jelenleg is széles körű jogharmonizációs tevékenység folyik, továbbá, hogy a hazánkban megindult vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés irányelveit is át kell dolgozni a keretirányelv előírásainak megfelelően. 4.5. Keretirányelv és a nemzetközi egyezmények Felvízi szomszédaink közül egyedül Ausztria az EU tagja, a többi három (Szlovákia, Ukrajna, Románia) csatlakozása Magyarországénál (lényegesen) későbbi idő-