Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Somlyódy L.-Hock B.: A vízminőség és szabályozása Magyarországon

512 Somlyódy L.—Hock В. - А, jó állapot" elérése a felszíni és a felszín alatti vizekre, valamint a védett területeken meghatározott követelmények és célok elérése az intézkedési program (lásd később) megalkotásától számított 6 éven belül; - A vízgyűjtő-területi körzetek földrajzi, geológiai, vízrajzi, demográfiai jellemzői, valamint a földhasználatok és gazdasági tevékenységek jellemzése; - Pontszerű és diffúz szennyezések, vízkivételek becslése és egyéb emberi beavatkozások a vizek állapotára kifejtett hatásának elemzése; - A vízhasználatok teljes költségeinek (beleértve a vízkészletek igénybevételét és használatát is) számbavétele, a vízgyűjtőkön a vízhasználatok gazdasági elemzése; - Ivóvízbázisok kijelölése vízgyűjtő-területi körzetenként, ezekre környezeti minőségi követelmények meghatározása; - Védett területek (ivóvízbázisok; gazdasági fontossággal bíró vízi élőlények védelme; üdülési, fürdési célra kijelölt, tápanyagokra érzékeny és természetvédelmi célú területek) számbavétele; - A felszíni vizek esetében az ökológiai és kémiai állapot, felszín alatti vizek esetében kémiai és mennyiségi állapot, valamint a védett területek monitorozása; - A vízhasználatok teljes költségét meg kell fizetni, beleértve a környezeti- és a készletek fenntartásánál jelentkezőket is, különös tekintettel a „szennyező fizet" elvre (van lehetősége a lakosság, a gazdasági és mezőgazdasági szektor közötti különbség megtételére, és előfordulhatnak felmentések is); - Pont- és nem-pontszerű szennyezések „kombinált" megközelítése: legjobb elérhető technológia és megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés és — csökkentés, IP PC) (pontszerű) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlat (nem-pontszerű) alkalmazása, illetve — ahol van — konkrét előírások teljesítése legkésőbb 13 éven belül; - Intézkedési programok készítése ezen és az IPPC irányelv mellékleteiben foglaltak figyelembevételével. Aprogramokat legkésőbb a hatálybalépéstől számított 10 éven belül el kell készíteni, és 13 éven belül működniük kell. Amenynyiben az észlelések a ,jó állapot" romlását mutatja, két tervezési időszak közötti átmeneti intézkedési programok készítendők. Ezek legkésőbb 16 éven belül, majd 6 évenként felülvizsgálandóak; - Kötelező érvényű, jogi erejű környezeti (minőségi, mennyiségi és ökológiai) célkitűzések megalkotása és betartatása; - Vízgyűjtő területi tervek elkészítése (a teljes vízgyűjtő területre). Amennyiben a teljes vízgyűjtő nincs az ország területén, az ország területére eső részre; - A közvélemény tájékoztatása; - Jelentési kötelezettség; - Vízszennyezés elleni stratégiák és a szabályozandó szennyezőket tartalmazó prioritási lista elkészítése. Már első ránézésre is látható az, hogy a keretirányelvben meghatározott, integrálást célzó feladatok rendkívül összetettek. Ezek megfogalmazásában kifejeződnek különböző elvek és célok, szabályozási megoldások, a tervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés módszerei, intézményi és közgazdasági kérdések és így tovább. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a keretirányelv különböző erősségű direktívákra támaszkodik. A települési „szennyvízgazdálkodással" foglalkozó, nagy költségekkel járó irányelv jól definiált terű-