Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

48 Szlávik L.—Ijjas I. szempontjából regionálisnak tekinthető vízmüvek (a műszakilag le nem választható települési vízművekkel együtt) nagyobbrészt állami tulajdonban vannak (ugyanígy a regionális szennyvíz-elvezető rendszerek is), míg a fennmaradó, 80%-os részarányt képviselő vízmüvek, főként települési és kistérségi rendszerek (ill. települési csatornamüvek) a helyi önkormányzatok tulajdonát képezik. Állami tulajdonú közüzemi vízmű (ill. csatornamű) fejlesztése kormányzati beruházásként, teljes mértékben központi költségvetési forrásból valósul meg. Önkormányzati tulajdon esetén a vízmű (csatornamű) fejlesztése jellemzően két formában lehetséges: önkormányzati beruházás, társulati beruházás. A 40 éves tradícióval rendelkező vízi közmű társulati formával hatékonyan biztosítható az érdekeltek összefogása és a finanszírozásban való közreműködése. Mindkét tulajdoni körhöz kapcsolódóan a fejlesztések kisebb hányadát a vízi közmű üzemeltető szervezetek saját beruházásként valósítják meg. Önkormányzati (és társulati) formában megvalósuló vizműfejlesztéshez a következő forrásokra lehet támaszkodni: — önkormányzati saját forrás, — érdekeltek hozzájárulása (lakosság, gazdálkodó szervezetek), — pénzintézeti hitel (esetleg vállalkozói hitel), — címzett támogatás (központi költségvetésből) — Vízügyi célelőirányzat (a KHVM fejezeti kezelésű pénzalapja) — területfejlesztési célelőirányzat (forrás: központi költségvetés, kezelő: megyei területfejlesztési tanácsok) — területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás A lakosság az érdekeltségi hozzájárulást 10 év alatt kell, hogy befizesse, ezért a beruházás finanszírozhatóságát e vonatkozásban OTP hitel biztosítja. A lakossági hitel kamatterheinek 70%-át a központi költségvetés fedezi. A különböző támogatások pályázati úton nyerhetők el. Bár az alapellátás csaknem teljes körű, mind állami, mind önkormányzati tulajdoni szférában nem kevés feladatot kell még az elkövetkező években megoldani. Ezek összevontan a következők: — korábban elmaradt vízbázisvédelem megoldása, — vízbázis bővítés, — víztisztító építés, bővítés, technológiai fejlesztés, — nagy-térségi, regionális, kistérségi rendszerkapcsolat fejlesztés, — ivóvíz hálózat bővítés, — tároló kapacitás bővítés, — irányítástechnika fejlesztés. A vízbázisvédelmi feladatok megalapozására jelenleg a kormányhatározattal jóváhagyott célprogram első fázisa, az alapállapot felmérés van folyamatban (

Liebe 2000). A korábban elmaradt feladatok megoldásának finanszírozási konstrukciója még ezután kerül kialakításra. A meglévő vízbázis bővítése a vízellátás biztonsága érdekében elsősorban ún. egykutas községi vízmüveknél szükséges. Ami a vízminőség-javítást illeti, állami tulajdonú vízművek esetében elsősorban víztisztító bővítés, még inkább technológiai fejlesztés válhat szükségessé, önkormányzati tulajdonú vízmüveknél előbbieken túl nagy számban kell a még hiányzó víztisztítót megépíteni.