Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A magyar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) \ 49 A regionális rendszerek, rendszerkapcsolatok fejlesztése a hidraulikai gyenge pontok kiszűrése, kooperációs kapcsolat, optimális vízkormányzás lehetőségének megteremtése érdekében szükséges. A települési ivóvízhálózat bővítését, fejlesztését a ma még ellátatlan belterületi településrészek, külterületi lakott helyek igénylik. A tároló kapacitás bővítése az ellátás mennyiségi biztonságának növelését célozza. Az irányítástechnika fejlesztésével a korszerűség, az üzemeltetés optimalizálása, az ellátás biztonsága terén lehet előre lépni. Az önkormányzati (és társulati) beruházások pénzügyi realitásához alapvető fontosságú a központi költségvetési támogatás. Az ún. címzett támogatás a kiemelt fontosságú - céltámogatási körben nem támogatott — önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházásokra igényelhető. A „vízgazdálkodás" fő támogatási területen belül „közműves vízellátás" támogatási célra jelenleg maximum 50% vissza nem térítendő támogatás igényelhető az ivóvíz minőség javítását célzó, 200 millió Ft költségigényt meghaladó beruházásra. A települési önkormányzatok infrastruktúra fejlesztésre fordítható saját forrásai igen korlátozottak, vagy teljes mértékben hiányoznak, ezért víztisztítás tekintetében a címzett támogatás mellett a kiegészítő jellegű támogatásoknak — VICE, területfejlesztési források, úgymint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, területfejlesztési célelőirányzat - is jelentős szerepük van a beruházások finanszírozásában. Az állami tulajdonban lévő szennyvíztisztító telepek, regionális szennyvíz-elvezető rendszerek fejlesztése kormányzati beruházásban, központi költségvetési forrásból valósul meg. Tekintettel arra, hogy Magyarországon ma még csak alig több mint 700 település csatornázott, regionális szennyvíz-elvezető rendszerek kialakításának, s így az állami tulajdon megjelenésének is lehetnek új akcióterületei. A regionális megoldás indokoltságának vizsgálata jelenleg két területen folyik (Kis-Balaton, ill. Tisza-tó térsége). A meglévő szennyvíz-elhelyező rendszerek (szennyvíz-elvezetés, tisztítás, elhelyezés, iszapkezelés, elhelyezés létesítményei) nagyobbrészt önkormányzati tulajdonban vannak, s a jövőbeni fejlesztések is zömmel a települési önkormányzatok elhatározásából valósulnak meg, s így önkormányzati tulajdonba kerülnek. Mind az állami, mind az önkormányzati tulajdonú csatornaművek vonatkozásában kisebb pénzügyi volumenű fejlesztéseket valósítanak meg a vízi közmű üzemeltető szervezetek saját beruházás formájában. A legnagyobb súlyú önkormányzati beruházásokon belül is kiemelkedő fontosságú a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztításának megoldása. E téren az állam finanszírozásban vállalt szerepét kormányrendelet szabályozza. A vissza nem térítendő állami támogatás (forrás: központi költségvetés) mértéke általában 25%, az I. ütemben megvalósuló mechanikai tisztítás és iszapkezelés esetén: 35%. A jellemző finanszírozási konstrukció lehetséges forrásai: önkormányzati saját forrás, állami támogatás, PHARE támogatás, vagy világbanki kölcsön. A saját erő részbeni finanszírozására a megyei jogú városok szennyvíztisztítása esetén is igényelhető támogatás az egyes szakminisztériumok által kezelt forrásokból (KAC, VICE).