Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

436 Nováky Béla V. táblázat A tél végi-tavaszi vízfeleslegek a jelenlegi és a jövőben várható éghajlat esetén Meteorológiai állomás Átlagos vízfelesleg, mm A várható vizfelesleg a jelenlegi %-ában Meteorológiai állomás modellezett regionális kapcsolat ha a globális melegedés mértéke Meteorológiai állomás modellezett regionális kapcsolat 0,3 °C 0,5 °C 0,7 °C 1,0 °C Mosonmagyaróvár 68 77 96 92 110 87 Győr 59 52 95 90 101 87 Pápa 91 84 95 85 95 86 Tatabánya 77 82 94 85 94 82 Szombathely 72 67 89 89 95 81 Nagykanizsa 138 121 95 90 91 81 Zalaegerszeg 109 95 94 87 89 77 Kaposvár 116 110 95 89 88 79 Szabadbattyán 51 49 91 85 96 77 Pécs 74 80 93 87 91 80 Baja 66 59 92 84 91 80 Budapest 61 54 94 87 96 83 Nyíregyháza 45 46 89 81 95 81 Debrecen 45 43 87 78 91 77 Kecskemét 39 40 88 79 92 78 Túrkeve 38 43 87 77 91 81 Békéscsaba 39 46 87 76 87 73 Szeged 35 39 86 75 87 73 éghajlatváltozással összefüggő változása sem, és ez a jelenleg érvényes területi összefüggés alapján megtett előrejelzést bizonytalanná teszi, amely miatt-figyelembe véve, hogy a csapadék mind az őszi, mind a téli hónapokban növekszik, jóllehet a párolgás is növekszik és csökken a talaj fagyveszély — nem zárható ki a tél végi—tavaszi belvizek növekedése sem. A felszíni vizeink minőségében várható változások tekintetében modellvizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy a levegő szén-dioxid tartalmának növekedése milyen hatással lesz a tavak egyes vízminőségi összetevőire (Szilágyi 1998). Az éghajlatváltozás több tényezőn keresztül befolyásolhatja a folyók oxigénháztartását: csökkenhet a mértékadó kisvízhozam és a hígulás a lefolyás módosulása miatt, és a telítési koncentráció a hőmérséklet- növekedés következményeként. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy a szerves szennyezéseket lebontó baktériumok számára kevesebb, el-