Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai 435 IV. táblázat Az átlagos évi lefolyás csökkenése a globális melegedés különböző fokozataiban (%) Vízgyűjtő Globális melegedés mértéke Vízgyűjtő Globális melegedés mértéke Vízgyűjtő 0,3 0,5 0,7 1,0 Vízgyűjtő 0,3 0,5 0,7 1,0 Vízgyűjtő •c Vízgyűjtő •c Concó 13 22 26 41 Karasica 19 30 39 49 Cuha 14 25 32 45 Ménes 13 23 28 42 Torna 13 23 29 42 Kemence 9 15 20 29 Kerka 13 23 31 39 Zagyva 21 34 44 54 Cserta 14 25 31 41 Tarna 17 29 38 48 Kapós 16 28 36 46 Tápió 20 34 42 53 Koppány 18 30 39 49 Bán 13 23 42 53 Baranya 15 33 39 43 Hangony 14 25 31 45 Rinya 13 23 31 38 átlag 15 26 34 44 hajlatban várható változások - a kevesebb csapadék és a nagyobb párolgás - eléggé egyértelműen valószínűsítik az évi lefolyás csökkenését az ezredforduló után a 2030-ig terjedő időszakban. Főként a hőmérsékletnek a lefolyásra gyakorolt hatásában meglévő bizonytalanságok miatt a lefolyás csökkenésének mértéke azonban csak bizonytalanul jelezhető előre. Nagy a valószínűsége annak, hogy legalább 10-15%-os lesz, de nem zárható ki szélső esetben a lefolyás ezt jóval meghaladó, akár 25-30%-os csökkenése sem. A csökkenés nagyobb mértéke az ország déli felében várható. A hőmérséklet 2 °C-os melegedése és a csapadék 10%-os csökkenése esetén a világ különböző vízgyűjtőire különböző módszerekkel végzett éghajlati hatásvizsgálatok (Domokos 1995) az átlagos évi lefolyás változását igen tág, 10-50% határok között jelzik előre, amely határokba a hazai vizsgálatok 10-30%-os értéke jól illeszkedik. Hazánk határain túl eredő folyóink átlagos lefolyására végzett vizsgálatok még nagyobb bizonytalanságokat takarnak, és alig több mint spekulációk. A Tisza és mellékfolyói évi lefolyása az ezredfordulót követően kezdetben csökken. A Duna és határainkon kívül eredő mellékfolyói esetében — erős spekulatív jelleggel — lényeges változás nem valószínűsíthető (Nováky 2000). A tél végi—tavasz elejei belvizeket az évi átlagos lefolyásra szerkesztett összefüggésekhez hasonló empirikusan előállított regionális összefüggésekkel vizsgáltuk. A belvizeket jellemző vízfeleslegek regionális összefüggésekből számított átlagos értékei jól egyeznek a szimulációs modellezés idősoraiból (OVH 1984) előállított átlagos értékekkel (V. táblázat). A tél végi—tavasz elejei belvizekben a mai éghajlati adottságaink között érvényes területi összefüggések alapján végzett hatásvizsgálatok szerint lényeges változás nem várható, az időszak első felében inkább kismértékű csökkenésük, második felében, főként az ország északnyugati térségében, kismértékű növekedésük lehetséges (V. táblázat). Nem zárható ki azonban a területi összefüggéseknek az