Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

434 Nováky Béla összehasonlítottuk a HOLV-TAPI-modellel végzett hatásvizsgálat eredményével (III. táblázat). III. táblázat Az empirikus modell verifikálása a HOLV—

TAPI modell előrejelzése szerint Éghajlati szcenárió Csapadék Hőmérséklet Lefolyásváltozás Éghajlati szcenárió változás a HOLV-TAPI az empirikus Éghajlati szcenárió változás modell szerint Éghajlati szcenárió % °C % UKHI 2,48 +2,30 -6 -24 UKTR 12,08 +3,65 0 -2 XCCC 5,06 + 1,36 -2 3 A HOLV—TAPI-modell az UKTR éghajlati forgatókönyv által előre jelzett 12%os csapadéknövekedés és 3,65 fokos évi melegedés esetén az évi lefolyás változatlanságával számol. Ugyanilyen csapadék, és hőmérséklet-növekedés esetén az éghajlatlefolyás területi összefüggés alapján az évi lefolyás 2%-os csökkenése jelezhető előre. Éves értékét tekintve ugyanolyan éghajlati forgatókönyvre a kétféle módszerrel előre jelzett válasz alig eltérő egymástól. Elfogadható az egyezés az XCCC éghajlati forgatókönyv esetében, már jelentős az UKHI esetében. A három éghajlati forgatókönyvre végzett vizsgálatok alapján összességében elfogadható egyezés igazolja az empirikus modell éghajlati hatásvizsgálatokhoz való alkalmazhatóságát az évi lefolyás terén. Az empirikus modell stabilitásának ellenőrzésére a Zagyva múltbeli észlelései alapján kiválasztottunk olyan rövidebb időszakokat, amelyek átlagos évi csapadéka és évi középhőmérséklete jelentősen eltértek egymástól. Ilyenek az 1940-1944. és az 1947—1951. évek közötti időszakok, amikor a második időszak átlagos évi csapadéka 19%-kal kevesebb, átlagos évi középhőmérséklete 1,8 °C-kal magasabb volt, mint az előző időszakban. A két időszak között az éghajlat melegebbé és szárazabbá vált, az eltérés megfeleltethető az előttünk álló éghajlatváltozás mértékének. A mért adatok szerint a két időszak átlagos évi lefolyása közötti eltérés mintegy 60%-os, amivel jól egyezik a lefolyás empirikus modellel számított 57%-os változása. A részleges igazolás szerint a modell jól visszaadja az éghajlatnak a lefolyásra gyakorolt hatásait. Az empirikus modell részleges értékű igazolását követően a modellel elvégeztük az éghajlati hatásvizsgálatot az éghajlati forgatókönyvekből kiindulva. A csapadékváltozás adott vízgyűjtőre lokális értékeit az ország északnyugati és délkeleti térségére adott éghajlati forgatókönyvek közötti egyszerű (és ezért további bizonytalansággal terhelt) interpolációval számítottuk. Az empirikus modellel elvégeztük az átlagos évi lefolyásban várható változások mértékének számítását több hazai vízgyűjtőre (IV. táblázat). Nagyobb folyókra éghajlati hatásvizsgálatok nem készültek, mivel a határainkon túlnyúló vízgyűjtők éghajlati adatai nem álltak rendelkezésre. A területi éghajlat—lefolyás összefüggések alapján a teljes vízgyűjtőjükkel az ország határain belül fekvő vízgyűjtőkre végzett éghajlati hatásvizsgálatok szerint az ég-