Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

430 Nováky Béla mértékben csökkent, föként az Alföldön, ahol ez a csökkenés hozzájárult az állandóan vagy az év nagy részében vízjárta területek növekedésével. A mezőgazdaságnak a XVIII. században és különösen a XIX. század elején egész Európában megnyilvánuló konjunktúrája jelentős ármentesítési munkákhoz vezetett. Az ármentesítésnek köszönhetően nagyjából az 1920-as évekig növekedtek a mezőgazdasági müvelésbe vett területek (szántó, rét, legelő, szőlő, kert), az erdőterület viszont ekkor érte el mélypontját. Az 1920-as évektől kezdődően csökkent a mezőgazdasági müvelésbe vett területek aránya: részben az 1923. évi Alföld-fásítási törvényt követően megindult erdősítések következtében, de még inkább az urbanizációs, ipari és rekreációs területek növelése miatt. A valamilyen formában müveit területek aránya jelenleg az ország területének 85%-a, annyi mint volt a XIX. század közepén, de természetesen más hasznosítási struktúra mellett. A múlt század közepén szántóként a teljes terület 37%-át, jelenleg mintegy 50%-át hasznosítják. A területhasznosításban az ármentesítéssel megkezdődött és napjainkig tartó változásokról a mai országhatárainkon belül a II. táblázat ad áttekintést (Ángyán—Menyhért 1997). Nincsenek ismereteink arról, hogy a határainkon túlnyúló vízgyűjtőkön miként alakultak a területhasznosítások, s miként változott az erdőterület az elmúlt 100-150 évben napjainkig. A területhasználatok jövőjét nagymértékben befolyásolja az Európai Unióhoz vélhetően még a jövő évezred első éveiben történő csatlakozásunk. Ezt követően érvényesülni fognak az európai közösségre vonatkozó előírások, amelynek megfelelően egyes területhasznosítási formákban korlátozások is várhatók (Bedö 1999). Altalános szabályként tekinthető, hogy a nagyobb gazdasági eredményre törekvő termelés növelésére inkább csak a kedvező adottságú területeken kell számítani, a kedvezőtlen adottságú területeken a lakosság megtartását szem előtt tartó, tájközpontú termelés irányozható elő, míg a müvelésre alkalmatlan területeken a termelés megszűnése, helyükön erdősítés, rekreációs parkok, tározók, halastavak létesítése kívánatos. Várható II. táblázat A területhasznosítás megoszlásának változása Magyarország mai területén Művelési ág 1853 1867 1883 1895 1913 1925 1935 1950 1960 1970 1980 1990 1995 Szántó 37,2 40,5 52,2 55,5 59,7 60,2 60,3 59,4 57,1 54,2 50,9 50,7 50,7 Rét 11,5 11,6 9,1 8,7 7,4 7,2 7,1 6,6 5,3 4,4 3,6 Legelő 17,3 17,8 14,3 13,8 11,1 10,9 10,6 9,3 10,1 9,4 10,3 12,7 12,3 Szőlő % 2,2 2,2 2,3 1,9 2,3 2,3 2,2 2,5 2,2 2,5 1,8 1,5 1,4 Kert % 0,9 0,9 0,9 1,0 1,1 1,1 1,2 1,0 1,1 1,6 3,1 3,7 0,4 Gyümölcsös 0,6 0,9 1,8 1,5 1,0 1,0 Erdő 13,6 14,6 13,1 12,9 12,0 11,7 11,8 12,5 14,1 15,8 17,3 17,7 19,0 Nádas 1,5 1,0 0,6 0,5 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,4 0,4 Kivett terület 15,8 11,6 7,5 5,7 6,1 6,3 6,5 7,8 8,9 9,9 11,1 11,8 14,8