Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

3-4. szám - Nováky Béla: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai 429 I. táblázat A globális felmelegedés lehetséges különböző fokozatai 2035-ig Félgömbi (globális) melegedés 0,3 0,5 0,7 1,0 С Nyári félév hőmérséklete "C +0,54 + 1,09 +1,34 + 1,27 Téli félév hőmérséklete "C +0,43 +0,78 +1,60 +2,30 Nyári relatív napfénytartam % +4,0 +6,5 + 14,0 Téli relatív napfénytartam % +0,7 + 1,3 Nyári potenciális párolgás % +5,0 +8,0 + 12,0 Téli potenciális párolgás % +8,0 + 13,0 + 18,0 ENy DK ENy DK ENy DK ENy DK Nyári félév csapadéka mm/félév -21 -30 -37 -51 -61 -85 -92 -97 Téli félév csapadéka mm/félév +4 -6 +7 -11 +40 + 15 +31 + 11 ÉNy — az ország északnyugati (Kisalföld) térsége, DK- az ország délkeleti térsége első évtizedeiben. Hazánk két nagyobb térségére - az ország északnyugati, a Kisalfölddel egyező térségére, és a délkeleti, alapvetően a dél-alföldi térségre — készített éghajlati forgatókönyvek hosszabb időszakok, a nyári és téli félévek átlagaira adnak tájékoztató értékeket (I. táblázat). Az éghajlatváltozás forgatókönyvei a relatív napfénytartam, a potenciális párolgás és a hőmérséklet vonatkozásában nem jeleznek eltérést a két térség között. A nagyobb folyók határainkon túli vízgyűjtői éghajlati változásáról csak a globális melegedés alacsonyabb, 0,3 °C-ot meg nem haladó fokozatára vannak vizsgálati eredmények. Ezek szerint a melegedés a Duna és a Tisza hazánkon kívül eső vízgyűjtőiben is jellemző lesz mind a téli, mind a nyári félévben. A csapadék esetében várható változások igen bizonytalanul becsülhetők. A Tisza romániai vízgyűjtőjében, azon belül mind a Felső-Tisza, mind a Maros és a Körösök vízgyűjtőiben a csapadék csökkenése valószínűsíthető valamennyi időszakban, azaz a téli és nyári félévekben, és az évben egyaránt. A Duna németországi és csehországi vízgyűjtőjében összességében a csapadék lényeges változása nem várható. A csapadék nagyobb mértékű növekedése lehetséges a Duna ausztriai vízgyűjtőjében, és ugyancsak növekedhet a csapadék a Rába, Mura és Dráva ausztriai vízgyűjtőiben. A Duna vízgyűjtőjében — az ausztriai közvetlen vízgyűjtőt kivéve —a téli csapadék valószínűen csökken. 3.2. A területhasználat és várható változásai Természetes állapotban a Kárpát-medence hazánk területét is magában foglaló belsejének nagy részét erdő borította. A Kárpát-medencébe való betelepülést követően különböző emberi tevékenységek következtében az erdő fokozatosan és jelentős