Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

40 Szlávik L.—Ijjas I. A már megoldott víztisztítási feladatok, illetve a meglévő technológiák bővítése, továbbfejlesztése mellett 500 közüzemi vízmüvei rendelkező településen lenne szükség a vízminőség javítására. Bár közvetlen közegészségügyi veszélyeztetésről nincs szó, ezeken a településeken kifogásolják a vízminőséget a határértéket meghaladó vas-, mangán-, ammónia-, nitrát-, arzén-, illetve gáztartalom miatt. A tavakra, tározókra települt felszíni vízműveknél a víztermelés jellegének megfelelő vízminőségi problémák jelentkeznek (pl. alga). A vízkészletek és vízigények térbeli eloszlása között esetenként jelentős eltérések mutatkoznak, ezért az ország egyes régióiban a települések ellátása, illetve a hiányzó vízmennyiség pótlása regionális rendszerek útján történik (Balaton környéke, Dunakanyar, Dunántúli-középhegység, Észak-Magyarország). A regionális távvezetékekben és a kiteijedt nagy hálózati rendszerekben másodlagos szennyeződés formájában jelentkező vízminőségi problémák egyebek között a rendszerbe kerülő víz minőségével, a csőanyaggal, a fenntartás színvonalával, s a vízfogyasztás utóbbi években történt jelentős visszaesésével hozhatók összefüggésbe (lelassult vízmozgás, nagy a tartózkodási idö a hálózatban). Az üzemeltető szervezetek szétaprózódásának ( 1992 után számuk közel megtízszereződött) közvetett minőségi hatásai akkor jelentkeznek, ha a kis szervezet nem képes hatékony üzemeltetésre, hiányosak a szakszerű üzemeltetés személyi, anyagi és tárgyi feltételei. Amennyiben a szervezeti változások a regionális rendszerekről való leválást is jelentenek, komoly, esetenként súlyos negatív hatások jelentkeznek a regionális vízmű üzemeltetésében. A közüzemi víztermelést végző szervezetek más vízhasználókhoz hasonlóan a vízkészlet igénybevételéért a lekötött vízmennyiség mért, vagy számított értéke alapján vízkészletjárulékot fizetnek a vízügyi célelőirányzat (VICE, korábban Vízügyi Alap) javára. A fogyasztók az igénybevett szolgáltatásért általában mérésre alapozott vízdijat fizetnek. Az ármegállapítás joga a vízmű tulajdonjogához kötődik (állam, önkormányzat). A lakossági terheket az állami költségvetési támogatás mérsékeli. A közüzemi vízellátás vázolt helyzetére figyelemmel a kiemelt feladatok, valamint a közeli és távlati célok a következők: — A még ellátatlan településeken — néhány kivétellel — a vízmüépítés befejezése. — A közüzemi vízmüvei gazdaságosan el nem látható néhány településen, illetve a vezetékhálózat nélkül maradó településrészeken és külterületi lakott helyeken a vízellátás egyedi kutas megoldása. Az érintett lakónépesség aránya 1—2%. — Az ivóvízhálózatba ténylegesen bekötött lakások arányának legalább 90%-ra növelése (kifolyócsap a lakáson belül). — A vízminőségi cél a hazai előírásoknak megfelelő vízminőség biztosítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlások és EU követelmények figyelembevételével. — Az üzemelő vízbázisok védelmi célprogramjának végrehajtása a kormányhatározatnak megfelelően (alapállapot felmérés, biztonságba helyezési terv készítése, biztonságba helyezés, majd biztonságban tartás). — A vízbázis védelmi tevékenységekkel párhuzamosan vízminőség javító program előkészítése, kidolgozása, majd megvalósítása, ennek keretében a meglévő víz-