Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

A mag

\'

ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 41 tisztítási technológiák bővítése, továbbfejlesztése, hiányzó víztisztítási technológiák bevezetése. A program megalapozásához szükséges kutatás-fejlesztési feladatok megoldása. — A másodlagos szennyeződés problémájának megoldása. A szükséges kutatás-fejlesztési tevékenység elvégzése, a rendszerbe kerülő víz minőségének javítása, a csőanyagok helyes megválasztása, a hálózatok szakszerű fenntartása, a regionális rendszerek észszerű igénybevétele. — Az üzemeltető szervezetek integrációjának elősegítése a hatékony, szakszerű és biztonságos üzemeltetés érdekében. A közüzemi vízellátás, a vízszétosztó kapacitást és az ellátott lakosság számát tekintve, általánosságban, megfelelő szintű Magyarországon. A vízbázisok elszennyeződése, a vizromlás a hálózatokban, a hálózati veszteségek és a tulajdonosváltás miatt bekövetkezett üzemeltetési nehézségek és hiányosságok problémát jelentenek. Az állami dotáció megszüntetése miatt nagymértékben megemelkedtek a vízárak és ezért sok helyen a régi kutakat kezdték újra használni illetve új kutakat fúrtak. A felső talajvízrétegek vize azonban nagymértékben szennyezett és ez egészségügyi problémákat okozhat. A közüzemi vízellátással kapcsolatban a legfontosabb feladat az üzemelő és a távlati vízbázisok védelme (Horváthné 1996). 3.6.2. Ipari vízellátás Az ipari üzemek vízellátására, illetve vízgazdálkodására vonatkozó adatok gyűjtését jogszabály írja elő Magyarországon. Az 5 m^h"

1 teljes, ill. 80 m

3d~' frissvíz felhasználást elérő üzemekre vonatkozóan kell adatokat gyűjteni. Az ipari vízgazdálkodás országos helyzetére vonatkozó megállapítások az évenként összegyűjtött adatokon, illetve azok értékelésén alapulnak. Az ipar vízfogyasztása az ország vízkészlet-gazdálkodásban jelentős szerepet játszik, hiszen az ország frissvíz felhasználásának mintegy 70%-át teszi ki. A vízfogyasztás 30 év alatt háromszorosára nőtt, bár a 90-es évek közepén csökkenő tendenciát mutat, aminek valószínűleg a takarékosabb vízfelhasználásra való törekvés, illetve a 90-es évek elején bekövetkezett ipari szerkezetváltás, a piacgazdálkodásra történő áttérés volt az oka. (Az elmúlt néhány évben az ipari tevékenység 30-40%-kal visszaesett, majd ismét fejlődésnek indult.) Az ipari vizbeszerzés forrásai: — az ipar saját víztermelése (felszíni víz, felszín alatti víz) — közműtől vételezett víz — egyéb forrásból átvett víz — bányavíz kitermelés. Az ipar összes vízbeszerzésének 91-92%-át saját müvei segítségével biztosítja. Az ipari vízszükségletek nagyságrendjéből és vízminőségi igényéből adódóan az üzemek jelentős része saját felszíni vízbeszerzésre rendezkedett be. A legtöbb vízkivétel a Dunából történik, amit messze lemaradva a Tisza követ.Az ipar vízellátásában a frissvízből (külső vízbázisból) biztosított átfolyó (egyenes) vízhasználaton kívül az ismételt (visszaforgatott) vízhasználatnak is nagy szerepe van, aminek gazdasági, viztakarékossági szempontból van jelentősége. A többszörös vízhasználat kedvező kihatással van a vízkészletek igénybevételére, csökken a vízbeszerzési igény és kevesebb a kibocsátott szennyvíz mennyisége.