Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

32 Szlávik L.—Ijjas I. tőségeket kell keresni az árvizek szükségtározására. Át kell értékelni a hullámterek nagyvízi vízszállító képességét, az ott létesült ideiglenes védmüvek funkcióját, a hullámtéri földhasználatokat, figyelemmel a természetvédelmi szempontokra is. A területfejlesztésnek és a területhasználatnak alkalmazkodnia kell a folyók kívánatos nagyvízi levezetési feltételeihez és körülményeihez. A településszerkezetet és a közlekedési utak hálózatát az árvízi levezetési viszonyoknak megfelelően kell alakítani. Az árvízvédelmi müvek rendszerének fejlesztése rendkívül költséges, de nem kerülhető meg. Ebben a mozgásteret csak a prioritások megválasztása, a fejlesztési feladatok megfelelő sorolása jelenti. A természeti jelenségek miatt bekövetkező káresemények közül világviszonylatban is és nálunk is az árvizeknek a legnagyobb az emberi és gazdasági kockázata. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű az a tény, hogy ennek ellenére Magyarországona védelmi rendszer kiépítését követően az árvizeknek nem volt humán áldozata. Az ártéri öblözetekben okozott gazdasági kár és kockázat azonban a növekvő arányú beépítés és hasznosítás miatt a jelentős kezdeti csökkenés után fokozatosan növekszik. Az árvízvédelem, illetőleg az árvízvédelem fejlesztésének célja az árvízkár hatékony csökkentése. A kockáztatott, vagyonértékből illetőleg a keletkezhető kárból kii ndulva származtatható egy gazdasági hatékonysági mutató, ami az elkerült kár és a beruházási költség aránya. 144 magyarországi árvízvédelmi öblözetre meghatározták a kockázati paramétereket (Halcrow 1999). Ennek alapján a Kormány 2000 januáijában döntött egy tíz éves fejlesztési programról, amely szerint 240 km töltést kell fejleszteni mintegy 60 milli-. árd Ft ráfordítással. A Kormány döntött a nyílt árterek bevédésének elhalasztásáról is. A fejlesztési program csak a feltétlenül fontos töltéserősítési munkákat jelölte ki. Alapelvnek minősül, hogy a folyó ökológiai életterét lehetőleg érintetlenül hagyják. Erősíteni kell a két- és többoldalú nemzetközi vízügyi együttműködést az ország árvízvédelmi fejlesztései érdekében: a nemzetközi jogi keretek fejlesztésében való közreműködésünkkel, a határvízi egyezmények továbbfejlesztésével, a szomszédainkkal közös érdekű árvízvédelmi létesítmények megvalósításával, a védekezési együttműködések és a kölcsönös segítségnyújtás továbbfejlesztése útján. El kell érni, hogy a nemzetközi vízügyi együttműködés kulcskérdéseit külpolitikai rangra emeljék. Fel kell tárni és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel Magyarország befolyást tud gyakorolni a külföldi vízgyűjtőn folytatott, Magyarország érdekeit is figyelembe vevő fejlesztésekre és gazdálkodásra. Az ái-vizvédelmet, a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti és eszközrendszert is Magyarország biztonságpolitikája részének kell tekintem, vagyis a feladatellátásnak megfelelő jogosítványokkal és hatáskörrel rendelkező szervezeti és működési rendet kell kialakítani, valamint a beruházások és fejlesztések végrehajtását az idényjellegű feladatellátáshoz igazítottan kivételezetten kell szabályozni. Indokolt az árvízvédelemhez kapcsolódó intézményrendszer — jogi, szervezeti, gazdasági — továbbfejlesztése. Felül kell vizsgálni az árvízvédelmi feladatok jelenlegi munkamegosztását (állami, ill. önkormányzati feladatok). Az árvízvédelmi feladatok eredményes ellátásához a vízügyi szolgálatnak továbbra is önálló szervezettel, különleges szervezeti és működési jogosítványokkal kell rendelkeznie. Meg kell teremteni a