Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)

30 Szl

ávik L.—Ijjas I. Az ország 93 000 km

2-nyi területéből 20 712 km

2 (22,3%) a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97%-a ármentesített. A még nem ármentesített 3% (622 km

2) a Rába, a Repce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szük völgyében fekvő árterület, amely földrajzi—gazdasági adottságai miatt eddig gazdaságosan nem volt ármentesíthetö és belátható időn belül nem is lesz az. Kivételt képez az a mintegy 125 km

2-nyi terület, mely e folyók ártereinek szélén fekvő települések fejlesztési területei részére a jövőben még ármentesíthetö. A folyók árterülete 149 ártéri öblözetxt tagozódik. Az ártéri öblözetek olyan, a természetes domborzat, vagy mesterséges létesítményiek) által határolt területek, amelyeket az árvíz elönthet anélkül, hogy a kitört víz másik öblözetbe juthatna. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5423 km

2, a Tisza-völgyieké pedig 15 289 km

2. Magyarország árvízi veszélyeztetettsége — az ártér arányát tekintve (22,3%) — Európában a legnagyobb. Ehhez egyedül Hollandia helyzete hasonlítható, ahol az ország területének 20%-a fekszik a folyók árvizei és a tenger szintje alatt. A mentesített ártéren: — 646 településen 2,3 millió ember van kitéve árvízveszélynek, — itt található az ország megművelhető területének egyharmada, 18 ezer km

2 értékes mezőgazdasági földterület, — itt húzódik a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a, — a települések kockáztatott vagyonértéke (1996. évi áron) 5,1 milliárd Ft, — árvízi elöntés esetén a települési károk összege 861 millió Ft, a mezőgazdasági kár 55 milliárd Ft (1996. évi áron). Az árvizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század derekától napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védmü rendszer: — A folyók mentén épült elsőrendű árvízvédelmi müvek, amelyek összes hossza 4181 km (ebből 3981 km töltés, a többi árvízvédelmi fal, illetve magaspart). Ezekből a müvekből a vízügyi igazgatóságok kezelésében van 4042 km, önkormányzatikezelésben pedig 139 km. A töltések méreteire jellemző, hogy azok a környező terepszintnél helyenként 5—6 méterrel is magasabbak. — Árapasztó csatornák a Lajtán, a Rábcán és a Répcén az árvízhozam megosztására. — Síkvidéki szükségtározók, melyek heves vízjárású, viszonylag kis vízhozamú folyók árvízcsúcsainak visszatartására szolgálnak (a Duna völgyében 2, a Tisza völgyében 9 db). — A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadályozására, vagy terelésére lokalizáló védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatokat, vagy más rendeltetésű létesítményeket (közúti és vasúti töltések) jelöltek ki. Az árvízvédelmi biztonságot folyószabályozási eszközökkel (partvédő müvekkel, mederkorrekcióval stb.) is elő kell segíteni, ugyanis a medrüket állandóan változtató folyók helyenként erősen megközelítik, alámosással fenyegetik a töltéseket. A jeges árvizek zavartalan levonulása és a káros hordalék lerakódás elkerülése érdekében ugyancsak szükséges folyószabályozási beavatkozásokat végezni. A magyarországi folyóhálózatnak kb. 50%-a részben, vagy teljesen szabályozott állapotú.