Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Ijjak I.: A magyar vízgazdálkodás jellemzése (Eurowater)
A mag \' ar vízgazdálkodás jellemzése (EUROWATER) 29 önkormányzati törvény megalkotásáig a lakosság vízellátásáért (és csatornával való ellátásért) az állam volt a felelős, a vízmű (és csatornamű) létesítmények állami tulajdonban voltak, s a termelést és szolgáltatást, a víztermelő (és szennyvíz-elhelyező) rendszerek fenntartását és üzemeltetését kezelői minőségben kisebb részben állami, nagyobb részben tanácsi alapítású vállalatok végezték. 1992-ig 28 tanácsi (köztük 14 egy-egy megye egész területén) és 5 állami vállalat működött a vízi közmű szolgáltatásban, a Fővárost és néhány nagyobb várost kivéve mindkét tevékenységet (víz, csatorna) ellátva. Az 1992 óta bekövetkezett szervezeti fejlődés jellemzői: — Az egy-egy települést ellátó szervezetek általában változatlan formában működnek. — A korábbi megyei víz- csatornamű vállaltok általában több szervezetre tagozódtak. — Az öt állami tulajdonú regionális vízmű az egy települést ellátó műszaki berendezéseket á tadta önkormányzati tulajdonba. Sok helyen továbbra is ellátják az üzemeltetési feladatokat. Az üzemeltető szervezetek körében végbement változások eredményeképpen számuk 1996 elejére többszörösére nőtt: akkor 293 üzemelő szervezet rendelkezett működési engedéllyel (ezekből 121 csak vízszolgáltatásra, 161 víz- és csatorna-szolgáltatásra, II pedig kizárólagosan csatorna-szolgáltatásra). 155 üzemeltető szervezet csak egyetlen település ellátását biztosította. 90 szervezet 2-10 települést, 37 szervezet 11-50 települést látott el és csak 11 olyan üzemeltető szervezet volt, amely 50-nél több település ellátását szolgálta. 1998 végére az üzemeltető szervezetek száma már 345 volt (ezekből 143 csak vízszolgáltatásra, 171 víz-és csatorna-szolgáltatásra, 31 pedig kizárólagosan csatorna-szolgáltatásra). A volt tanácsi vállalatok szétesése mellett az utóbbi időben az állami tulajdonú regionális vízművekről való leválással is lehet találkozni. A vízgazdálkodási társulat fogalmát a vízgazdálkodási törvény határozza meg. Helyi jelentőségű közcélú feladatok ellátására jöhet létre. Ezek lehetnek vízitársulatok — helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási, mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokra, valamint vízi közmű társulatok — települések közműves vízellátására, szennyvíz-elvezetésére, szennyvíztisztítására (Fejér-Koltai 1992, Koltai-Fejér 1993). 3. A vízgazdálkodás egyes szakterületeinek helyzete 3.1. Árvízvédelem Magyarország természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében a vizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Magyarország vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból ide érkező, itt torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni.
