Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)
2. füzet - Rákóczi László: A Duna-meder sorsa Szap és Szob között
A Duna-meder sorsa Szap és Szob között 277 A leghevesebb mederváltozások ezen a felső szakaszon alakultak ki és ezt a részletes mederfelvételek, valamint a rögzített kisvízszintek alakulása jól szemlélteti. A fentről érkező görgetett hordalék-utánpótlás elmaradása kedvezően befolyásolta néhány régóta ismert gázló (Medve, Nagybajcs) méreteit, a vándorló zátonyok viszont rontják a csicsói és a gönyüi gázló-helyzetet. A vizsgált Duna-szakasz középső és alsó része sokkal mérsékeltebb és kiegyenlítettebb kisvízszint-változásokat mutat, mint a Szap-Gönyű közötti, annak ellenére, hogy az intenzív mederkotrások az 1770 fkm-ig terjedtek és a legnagyobb kotrási térfogat az 1786 fkm-nél fordult elő A kotrások másik intenzív szakaszán az 1766-1740 fkm között ugyancsak szűkebb (0,2-0,3 m) határok között változtak a kisvizszintek az utóbbi 15 évben. Itt még a DB 95 szintekkel történő összehasonlítás is 0,5 m-en belüli változásokat mutat. A korábban is gázlómentes középső szakaszon feltehetően azért nem romlottak számottevően a hajózási viszonyok, mert a Gönyü alatt jelentősen kiszélesedő mederben mód nyílt a sekélyebb, de szélesebb kotrási gödrök kialakítására. Másik döntő tényező a gönyüi új gázlók kisvízszintet tartó küszöb-szerepe, ezért azok részleges elkotrása is nagy körültekintést kíván, mert hosszabb szakaszon károsan ronthatja a hajózási viszonyokat. A túlzott mértékű kotrások megnövelték egyes sziklás gázlók hajózást zavaró hatását az alsó szakaszon. A bemutatott Duna-bizottsági legkisebb hajózási és munkavízszintek összevetése az 1997-ben rögzített kisvízszinttel kimutatja az ipari célú kotrások befejezése után egy évtizeddel, ma is érvényesülő gázlókat, valamint az általuk keltett helyi esésnövekedéseket. A további beavatkozások, valamint egy esetleges nagy árvíz mederátrendező hatásának becsléséhez egyre nélkülözhetetlenebbnek látszik a folyószakasz medermorfológiai numerikus modellezése Ehhez részletes helyszíni adatgyűjtés, valamint a folyami hidraulikai numerikus modellezésben jártas hazai szakemberek bevonása szükséges. Az 1992 és 1997 között évente 100 m-enként szelvényezve, igen részletesen felmért Rajka-Vének közötti Duna-szakasz, illetve annak Szap alatti része a tényleges vízjárás, valamint a VO szelvényekben mintázott mederanyagjellemzőinek ismeretében lehetőséget szolgáltat a numerikus modellek bearányosításához és igazolásához. IRODALOM Bogárdi J.: A horiialékmozgás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest 1955. Bognár S.-Bakonyi P.-Rákóczi L.: Simulation of Long-term River-bed Variation. Proc. of the Fluvial Hydraulics Symposium, University of Mississippi, USA 1986. Bognár S— Rákóczi L.: Further Improvements in Quasi 2D Morphological Modeling. Proceedings of the International Conference on Fluvial Hydraulics, Budapest 1988. Csorna J.-Kovács D.: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák értékelése. Vízügyi Közlemények. LXIII. évf. 2. füzet, 1981. Delft Hydraulics— F. R. Harris-VITVKI: Danube Environmental and Navigation Project, Rajka-Budapest. Kézirat, Budapest 1993. Épületfenntartási K+F Alapítvány: Szóbeli közlés 1998. Goda L.: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között. Vízügyi Közlemények LXXVII. évf. 1-2. füzet 1995. Hankó Z.-Starosolszky Ö-Bakonyi R: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és hajózhatóságának fejlesztésére. Vízügyi Közlemények LXXVIII. évf. 3. füzet 1996.
