Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna-meder sorsa Szap és Szob között

274 Rákóczi László elérő emelkedést mutatnak az MVSZ 90 görbéihez képest, jelentősebb hordalék-lerakódásra utalva. Hasonló kisvízszint-emelkedést láthatunk Lábatlan környékén, majd a táti szigetektől egészen Szobig, sőt Dömösig. Ez a mederfeltöltődés valószínűleg a helembai kavicszátony, illetve a dömösi sziklás gázló duzzasztó hatására állt elő. Goda (1995) Szap és Gönyü között még több olyan gázlót sorol fel, amelyek időközben részben a kotrások, részben a Duna szigetközi szakaszáról korábban érkezett görgetett hordalék-utánpótlás elmaradása következtében kisebbek lettek, vagy eltűntek. Felhívja viszont a figyelmet a csicsói gázlóra, amely „kedvezőtlen adottságai miatt mindinkább a szakasz csúcsgázlójává vált". Ennek a szakasznak a rendezési megoldását jelenleg hidraulikus kisminta-kísérletekkel vizsgálják. К Dunaalmás alatti szigetek duzzasztó hatása a DB75-töl az MVSZ-84-ig felismerhető a felszíngörbék alakján. A középső, mintegy 40 km hosszúságú szakasz Goda szerint is mentes a gázlóktól. Ezt bizonyítja a 6. és a 7. ábra is. Az 1735 fkm szelvénynél levő csenkei gázló hatása viszont már alig ismerhető fel a felszíngörbéken. A túlzott kotrás miatt veszélyesen exponált sziklás gázlók közül csak a dömösi (1699 fkm) duzzaszt fel jól láthatóan Szobig (7. ábra). Ennél kisebb, de különösen a két MVSZ görbe alakján észrevehető a helembai hordalékzátony (1711 fkm) hatása. Megjegyzendő, hogy Goda tanulmányának publikálása óta, például az 1998. februári és augusztusi kisvizes időszakban a fenti jelentősebb gázlók mind kisebb—nagyobb mértékű hajózási akadályt jelentettek. Csenke és Helemba csúcsgázló lett, Medve és Gönyü 2,4-2,5 dm mélységet, Csicsó hajózóút szűkületet jelentett. A gázlók kérdése tehát továbbra is megoldatlan. Az említett szigetek, illetve a gázlók felett rendszerint számottevően megnövekszik a kisvízszintek esése, az általuk okozott helyi szelvényszükület hatására. Ennek a körülménynek nem elhanyagolható következménye a hordalékmozgató erő jelentős megnövekedése, ami meggyorsíthatja a küszöbök kopását, illetve páncélozódását. Megjegyzendő, hogy a legnagyobb arányú esésnövekedések a Szap-Gönyü között mozgó zátonyok mindenkori helyzetének megfelelő szakaszokon találhatók (5. ábra). A helyi esések 2-3-szoros növekedése a csúsztatófeszültség ugyanilyen arányú emelkedését jelenti a mederfenéken, azonos vízmélységek esetén. Látható, hogy a mederformák ellapulásával a helyi esésnövekedések mértéke is csökken, mivel a KV 97 esése kisebb, mint az MVSZ-90 görbéé az 1807-1799 és az 1797-1789 fkm között. 5. A numerikus medermorfológiai modellezés szükségessége és előfeltételei A Szap-Szob közötti Duna-szakasz mederalakulásának előrejelzése céljából ma már elsősorban az egy-, kvázi két- és kétdimenziós (1D, 1,5D, illetve 2D) numerikus modellezés módszerei kerülhetnek szóba. Segítségükkel megbecsülhetjük, hogy a legkülönbözőbb vízjárási és egyéb feltételek esetén hogyan változik a gázlóküszöbök koronamagassága, esetleg szélessége is és számíthatjuk a felszíngörbék módosulásait. A modellek alkalmassá tehetők duzzasztással befolyásolt vízjárás, energiatermelés hatására levonuló mesterséges árhullámok, vagy akár a mesterséges kavicsadagolás várható hatásának szimulációjára is. Gyakorlatilag bármilyen döntés születik ezzel a