Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna-meder sorsa Szap és Szob között

A Duna-meder sorsa Szap és Szob között 265 Időszak (év) 2. ábra. Az évi mederkotrás térfogatának időbeli és térbeli alakulása a Duna Szap-Szob közötti szakaszán (Delft Hydraulics—F.R.Harris—

VITUKI 1994 nyomán) Figure 2. Temporal and spatial variation of the annual dredged channel-bed volume along the Danube reach between Szap and Szob (after Harris, Delft Hydraulics and VITUKI, 1994) Bild 2. Zeitlicher und räumlicher Gang der Volumina der jährlichen Flußbettbaggerungen an der Donaustrecke zwischen Sap und Szob (nach Delft Hvdraulics-F. R. H arris-VITUKI 1994) рис. 2. Временное и пространственное изменеие годового объёма руслового черпания на участке р.Дуная между Сап и Соб (по Delft Hydraulics-R. Harris- VITUKI 1994) son a Rajka alatti Duna-szakaszra, а duzzasztás megkezdése óta pedig itt, a dunacsúnyi duzzasztási határ környékén rakódik le az érkező görgetett hordalék zöme. •Laczay (1989) szerint 1970-től 1988-ig 31,5 millió m

3 homokos kavicsanyagot kotortak ki a Duna Komárom és Nagymaros közötti szakaszáról. A 45 VO szelvény keresztmetszeti területének változása alapján számított medertérfogat-változás 21,9 millió m

3-re adódott. Goda (1995) a Duna teljes Pozsony-Mohács közötti szakaszán 45—55 millió m

3-re teszi az 1961-90 között végzett folyószabályozási célú és 34-^4 millió m

3-re az ipari célú kotrások térfogatát. Látható, hogy az egyes becslések térbeli és időbeli eltérései következtében azok adatait igen nehéz közvetlenül összehasonlítani. Ennek ellenére megállapítható az a kétségtelen tény, hogy akár csak a bemutatott ábrákon feltüntetett kotrási térfogatok is sokszorosan meghaladják a Duna Rajka alá jutó görgetett hordalékhozamát. Ugyanis az osztrák vízlépcsők megépülése előtt Dunaremetére megadott 100 000 m

3/év görgetett hordalékhozam is mindössze 2,5 millió m

3 térfogatú kavicsanyagot jelentene 25 év alatt. A Dunaalmásra által becsült 21 000 m

3/év görgetett hordalékhozam pedig ugyanezen időszak alatt alig haladná meg a félmillió m

3-t (Bogárdi 1955). A Duna-meder kavicskincse szempontjából a 64 millió m

3 mederanyag kitermelése tehát kimeríti a rablógazdálkodás ismérveit. Az ilyen óriási arányú túlkotrásra